Magyarnóta: MAKÓI FÁTYOL MISI ÉLETÚTJA

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9168 fő
  • Képek - 5307 db
  • Videók - 8641 db
  • Blogbejegyzések - 2147 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9168 fő
  • Képek - 5307 db
  • Videók - 8641 db
  • Blogbejegyzések - 2147 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9168 fő
  • Képek - 5307 db
  • Videók - 8641 db
  • Blogbejegyzések - 2147 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9168 fő
  • Képek - 5307 db
  • Videók - 8641 db
  • Blogbejegyzések - 2147 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

MAKÓI FÁTYOL MISI ÉLETÚTJA írta: Bozsogi Attila

 

A délalföldi Makó városának, és térségének, talán legnagyobb múlttal rendelkezı cigánydinasztiája a Fátyol dinasztia. Családfájuk levéltári és egyházi nyilvántartások felkutatásával 1703-ig vezethetı vissza. Tehát már a Rákóczi szabadságharc idején, családjuk ısei ebben a városban muzsikáltak, és minden generáció fiai muzsikusok voltak. E 300 évet magába foglaló történet végén állt a legendás hírő cigányprímás: Fátyol Misi, aki a megtestesítıje lett, az ideális prímás fogalmának, és magában hordozta a zenekarvezetıi erényeket, és szaktudást egyaránt. Mestere volt hangszerének, és tónusában ötvözıdött az ısi cigányzene és a klasszikus hangzáskultúra. Hangszereléseiben ezt a kettısséget, zenei építkezést a legmagasabb szinten hasznosította. Tökéletes emberismerıi képességének köszönhetıen, e mőfajban a legmegfelelıbb társakat, zenekari tagokat alkalmazta, akiknek, a képességüknek megfelelı magas mércét állított. Kifogástalan megjelenése, eleganciája, modora, intelligenciája úri tartást adott számára, melyet egész életében megtartott, és ennek köszönhette a tekintélyét úgy a zenészek között, mind a vendégek elıtt, akik tisztelték és szerették e rendkívüli embert. A zenészek egymás között pódiumzenésznek tartották, mert nem szeretett „asztalozni". A tehetségét nem váltotta aprópénzre. A vendégek nótáit kitőnı memóriájának köszönhetıen megjegyezte, és mindig készségesen eljátszotta a pódiumról, csupán annyit tett, hogy arra fordult, ahová a nóta szólt. Szerény mosolyával és mértéktartó magaviseletével, szinte észrevétlen lefegyverezte az egyébként duhajkodásra hajlamos vendégeket is. Az öncélú tetszelgés távol állt tıle, viszont megkövetelte a zenekarától az odafigyelést, és a tökéletes együttmőködést. Röviden mondva: fegyelmet tartott, aminek köszönhetıen maximális elismerést aratott, úgy zenei körökben, szakmai berkekben, mind a zeneértı vendégek elıtt. 1909. 09. 19-én született Makón. Születésekor már el is dılt, hogy a kis csecsemı prímás lesz. Ez régi tradíció volt már a családban, melyet szülei boldogan be is tartottak. Elsı tanítómestere Sztanics István volt, aki egy életre megszeretette vele a szárazfát. A még zsenge ifjú prímáspalánta elıször hasonnevő édesapja zenekarában debütált. Innen, még mindig gyermekfejjel került nagybátyja Fátyol Jancsi zenekarába tercprímásnak. Ebben az idıben még ösztönös muzsikusok voltak a cigányzenészek. A nagyhírő Fátyol Jancsi is naturalista prímás volt. Ennek ellenére kifogástalan, színvonalas zenét produkáltak, és repertoárjukat a sokrétőség jellemezte. Mősorukban: verbunkos, palotás, magyar nóta, népdal és a világi zene egyaránt fellelhetı volt. Fátyol Misi fiatalkora ellenére ráébredt arra, hogy a naturalista cigánymuzsikából ki kell törni, mert jövıje csak a tanult muzsikusoknak lehet. 18 éves korában kivált nagybátyja zenekarából és Szegedre ment muzsikálni, ahol a munka mellett beiratkozott Dr. Belle Ferenc konzervatóriumi tanárhoz, a Filharmonikus Zenekar koncertmesteréhez. A rengeteg gyakorlás, szorgalom és a kitőnı tanári munka eredményként, az akkori idık egyik legnagyobb prímása Pertis Pál meghívta zenekarába Budapestre, a legelıkelıbb éttermek között, nyilvántartott Duna-parti „Vadászkürt-mulatóba" terc és segédprímásnak. Egykor a híres Boka Károly (Kossuth Lajos kedvenc cigánya) ott lakott a Vadászkürt szállodájában, és ott muzsikált az étteremben. Pertis Pál zenekara gyakori szereplıje volt a korabeli filmeknek, híradóknak. A zenekarral együtt Misi is ott van a régi kópiák celluloidszalagján. Pl. a „Virágvasárnapján" címő játékfilmben. Ebben a zenekarban a fiatal zenész elsajátított mindent, amit egy élvonalbeli prímásnak szakmailag tudni kell. Pertis Pál zenekarával több külföldi turnén vett részt, és eljutottak a Belga Királyi Golf klubba is hosszabb idıre muzsikálni. Szerzıdésük lejárta után visszatértek a Vadászkürtbe. Pertis Pál egészsége megromlott és egyre gyakrabban került betegállományba. A fiatal Fátyol Misi mővészi játékának legnagyobb elismerését a zenekartól kapta azzal, hogy kora és vidéki mivolta ellenére elfogadták prímásnak Pertis Pál betegsége idején. Egy alkalommal Pertis Pál kórházban volt, amikor a belga király és kísérete megjelent a Vadászkürtben vacsorára. Annyira megnyerte a tetszését a magas rangú vendégeknek Fátyol Misi és a zenekar muzsikálása, hogy távozáskor a király kézfogással gratulált a fiatal prímásnak, és rövid idı múlva meghívást kaptak a belga fıvárosba Bruxellesbe, ismét a Királyi Golf Klubba. Röviddel ezután, meghalt Pertis Pál, és evidens volt, hogy Misi vezeti a zenekart külföldön is. Ismét hosszabb idıt töltöttek el a patinás nyugati világvárosban. Még a szerzıdésük le sem járt, mikor kitört a II. Világháború, melyben az a paradox helyzet állt elı, hogy Belgium és Magyarország is a nagy távolság ellenére hadviselı felekké váltak. 1939-ben fájó szívvel búcsút kellett mondaniuk kenyéradó gazdáiknak. Sosem derült ki, hogy mi vezérelte ıket az akkor Magyarországhoz visszacsatolt Rév-Komáromba, ahol 6 évig dolgoztak, a nagy múlttal rendelkezı „Centrál Kávéházban". Arra sem derült fény soha, hogy a zenekarból hányan maradtak vele, és hányan váltak ki. Misinek itt tanítványai is voltak. A tény az, hogy ebben a háborús években jól éltek, s anyagi gondjaik sosem voltak. Itt ismerkedett meg Döme Zsuzsannával, és esküdtek örö Pitvaroson nem voltak megfelelı zenészek e feladatra, ezért Steiner karnagy zenekar után kutatott. Valaki ajánlotta neki a magas színvonalon muzsikáló Fátyolékat. A karnagy úr beutazott Makóra, és bement a Koronába, vacsorát rendelt, és közben figyelte a zenekart. Az elsı hallott nóták után már tudta, hogy megtalálta a zenekarát. Rövid alku után megköttetett az egyesség. Fátyol Misinek átadta az énekkottákat. Misi kidolgozta a harmóniákat, meghangszerelte a dalokat és betanította a zenekarnak. A felvétel elıtt a zenekar már tökéletesen tudta az anyagot. Gondot csak a felvétel okozott, mivel Pitvaroson akkor még nem volt villany, így aggregátort kellett használni. Végül, minden jól ment, és a felvétel is sikerült. Még ugyan abban az évben színpadra állították a Szlovák lakodalmas címő játékot. 1954-ben Muharay Elemér, a Gyöngyösbokréta mozgalom atyja, felvitte ıket Pestre, és az Állami Népi Együttes székházában bemutatták a legújabb Steiner kompozíciót: a Batyubált. Ezt nyárom a makói Hagymaházban megismételték. Természetesen minden ısbemutató Pitvaroson volt! Erre a sikeresen mőködő kapcsolatra egy felvidéki koncertkörút tette fel a koronát. 1956 tavaszán, Hódmezıvásárhelyen: a „Fekete Sas" (akkor: „Béke Szálló) nagytermében rendeztek egy megyei népzenei találkozót. A zsúfolásig megtelt teremben három zenekar vetélkedett. Makót Fátyol Misi és zenekara, Szentest Konkolyék, Vásárhelyt Gaudi Tacsi és zenekara képviselte. A vetélkedıt rangos budapesti zsőri értékelte. Az elsı díjat a makói zenekar nyerte el. Ebben az idıben akár prímásversenyen indultak, akár zenekari találkozón, minden honnan gyıztesként távozhattak. 1957-ben a SZÖVOSZ zenekarok országos versenyén: Mezıkövesden arattak diadalt. 19 megye egy-egy zenekarral képviselte magát, és ebbıl a nagyon erıs mezınybıl hozták el az elsı helyezést. Az együttesek legjobbjaiból alakítottak egy 60 tagú monstre együttest, melyben Fátyol Misi és ifj. Rácz Géza is benne volt. Ekkor kapott Fátyol Misi meghívást az Állami Népi Együttesbe prímásnak. Az akkor 48 éves prímás nem vállalta a felkérést, és ezzel lemondott arról, hogy bejárja a világot a nemzetközileg felkapott együttessel. Maradt Makón a családjával, akiket minden hírnévnél többre értékelt és jobban szeretett. (Itt jegyezném meg, hogy házasságukból három gyermek született, egy lány és két fiú.) Nem sokkal ezután a Nemzeti Színházban egy nemzetközi kongresszus résztvevıi tiszteletére rendezett hangversenyen léptették fel ıket. Még ebben az évben megnyerték a vidéki prímások zenekarainak versenyét is, ahol Vavrinyec Béla zeneszerzı, a zsőri elnöke külön gratulált a zenekarnak, és vezetıjének. 1958. november 07-én, Makó város mővelıdési osztálya kimagasló munkájáért nívó díjjal tüntette ki a közkedvelt prímást. 1959. augusztus elsı napjaiban a makói Petıfi Park szabadtéri színpadán rendezték meg Fátyol Misi önálló prímási (zenekarvezetıi) tevékenységének 30 éves jubileumát. Misi erre az alkalomra zenekarát 15 tagúra bıvítette ki. Egy nótacsokorban nagybátyja Fátyol Jancsi vezette a zenekart, mint vendégprímás. A fergeteges klarinétszólókat unokaöccse, Fátyol József játszotta, aki a Magyar Rádió Népi Zenekarának szólistája volt. Az est hangulatát népszerő Budapesti énekesek fokozták kitőnı helytállásukkal. A nézıtér, zsúfolásig megtelt, oly annyira, hogy még a színpad mögött is álltak vendégek. Akik jelen voltak, a koncert után egy életre szóló élménnyel gazdagodva térhettek haza. 1959.augusztus 20-án, Fátyol Mihályt, a makói „Korona étterem" zenekarvezetıjét, a Mővelıdési Miniszter, Szocialista Kultúráért Érdeméremmel tüntette ki. 1960 április 04-én, a Csongrád-megyei Vendéglátó Vállalat Kiváló Dolgozója lett. Ezt a megtisztelı címet nyugdíjba vonulásáig még háromszor elnyerte. A népszerő makói orvos Dr. Batka István, akinek a marosi iszap gyógyászati hasznosításában voltak kimagasló érdemei, nagy tisztelıje volt Fátyol Misinek. Megnyilvánult ez abban is, hogy nóta és csárdás szövegeit átadta megzenésítésre kedvenc prímásának. A zene elkészült, és Batka doktor felkérte Szabó Sándor operaénekest, hogy énekelje fel magnószalagra. Ebben az idıben, a makói Hagymaházban dolgoztam, és véletlen megtudtam, hogy mikor lesz a felvétel a színházteremben, melyre 1960. júliusában került sor. A felvételnek volt egy érdekessége: Szabó Sándor ott a helyszínen kapta meg az anyagot. Átnézett egy nótát, és már kezdıdött a felvétel. Két óra alatt így egy lemezre való zenét énekelt fel, mély átérzéssel, hibátlanul. A délelıtti felvételen mindössze hárman voltunk jelen olyanok, akik nézınek és hallgatónak számítottunk. Sajnos nincs tudomásom arról, hogy mi lett a sorsa ennek a felvételnek, de nagy veszteségnek számítana, ha valahol nem ırizték volna meg Batka doktor és Fátyol Misi gyönyörő nótáit. 1960-ban, az ısz folyamán, Makón a Hagymaházban koncertezett a budapesti Lakatos Sándor (akit a prímások királyának, és a királyok prímásának neveztek) 16 tagú zenekarával. A mősort végignézte a teljes Fátyol zenekar, és a mősor után gratuláltak Lakatoséknak. Az elıadás végeztével Lakatosék átmentek a Koronába vacsorázni, ahol Fátyolék szórakoztatták ıket. A pesti zenekar figyelmesen meghallgatta Fátyolékat, és viszonozták a gratulációt. Az étteremben ekkor már egy gombostőt sem lehetett volna leejteni, annyian voltak. Lakatoséknak annyira megnyerte tetszését a Fátyol zenekar produkciója, hogy olyan cselekedetre ösztönözte ıket, amilyet még nem látott a makói közönség. Elıvették a hangszereiket, s beálltak a Fátyol zenekarba, és a két zenekar közösen muzsikált. Igazi örömzene volt! A közönség óriási ovációval, vastapssal ünnepelte ıket, de legjobban Lukács István cimbalommővész tapsolt, (ı a Rádióban a „Jó éjszakát gyerekek" címő mősor elıtti szignált játszotta a „Csillagok, csillagok" kezdető népdalt.) neki nem jutott hangszer, így ı közönség volt, aki valamikor Makóról került fel Budapestre. Az est folyamán még egy kis meglepetést is tartogattak Fátyolék a Lakatos zenekar részére. Eljátszottak egy világszámot, egy rumbát, melyben a dobot és a ritmushangszereket Fátyol Misi átírta cimbalomra, brácsára és bıgıre. Ezt a produkciót Lakatosék is vastapssal jutalmazták. Az ötvenes évek végén Fátyol Misi jó érzékkel látta meg, hogy a zene világában végbe megy egy olyan folyamat, mellyel, ha nem tart lépést háttérbe szorul zenekarával, az új irányzattal szemben. Ekkor öttagú cigányzenekarát kibıvítette: Bakos Zoltán zongoristával és Siket Antal dobossal, hegedőssel, énekessel. Ifj. Rácz Géza megtanult gitározni. Így ezek után felváltva játszottak cigányzenét és tánczenét, melyet egyre inkább igényelt a közönség. A zenészek sohasem voltak jól fizetett dolgozói a vállalatoknak, ezért egy napon váratlanul felmondott Bakos Zoltán zongorista. A zenéléssel végleg felhagyott és más munkakörben helyezkedett el. Fátyoléknak égetıen fontos volt egy zongoristát keresni, mert egyre több tánczenét kellett játszaniuk. Zongoristát viszont nagyítóval sem lehetett ebben az idıben találni, ugyanis mindenki állásban volt. Ekkor felkerestek engem, (ennek az emlékezésnek az íróját) hogy vállaljam el addig, amíg nem találnak egy hivatásos zenész zongoristát. Egy-két hétrıl volt szó, amibıl nyolc hónap lett. Nekem nem lehetett még zenészvizsgát tennem, mert gimnáziumi tanuló voltam. Mőködési engedély nélkül játszani nem lehetett, amit a rendırség ellenırzött, de Fátyol Misire való tekintettel sohasem szóltak miattam. Idınként diákbálokban muzsikáltunk zenekarommal, így esett rám a választás. Ebben az idıben egy diáknak fıbenjáró bőn volt éjszakai szórakozóhelyen tartózkodni. Tanáraim estérıl-estére bejártak vacsorázni a Koronába, de annyira tisztelték Fátyol Misit, hogy sohasem tették szóvá, hogy a „diák úr" nappal iskolába jár, éjjel meg muzsikál. Életem elsı profi zenekarában ekkor játszottam elıször! Nyolc hónap elteltével Lakatos Antal (Totó) szerzıdése lejárt Tapolcán, és hazajött a Fátyol zenekarba zongoristának és brácsásnak. Ekkor ugyanis nyugdíjba ment id. Rácz Géza brácsás, és ezzel megkezdıdött a híres Fátyol Misi cigányzenekarának a felbomlása. Fátyol Misivel a kapcsolatom a zenekarából való kiválásommal nem szőnt meg, ugyanis különbözı mősorokban vagy helyettesítéskor még sokszor muzsikáltunk együtt. Röviddel ezután nyugdíjba ment a cimbalmos Kelecsényi József is. Ifj. Rácz Géza is kivált a zenekarból, majd Szegedre költözött, és ott zenekart alakított. Végül Puka János bıgıs kényszerült megválni az együttestıl, betegsége miatt. (megbénult a jobb keze) Az idı nem állt meg, ezért a zenei divattal lépést kellett tartani, és így a nagy hírő, sok dicsıséget szerzett cigányzenekar lassan átalakult tánc és szalonzenekarrá. Fátyol Misi utolsó zenekara a Koronában hosszú éveken keresztül a következı összeállításban állt fel: prímás: Fátyol Misi, zongorista: Ivanics János (Misi unokaöccse), szaxofonos, klarinétos: Joó Imre, Bıgıs, basszusgitáros: Lakaktos József (Cakó), dobos, hegedős, énekes: Siket Antal, hegedős, gitáros: id. Sztojkó Mihály. Ezzel a zenekarral mindent muzsikáltak, és sok örömöt szereztek az akkor még népes vendégseregnek. Egy jó hangulatban eltöltött este után, zárórakor Fátyol Misi (akit ekkor már szinte mindenki Misi bácsinak nevezett) odament a kirakathoz és bevette az aranybetőkkel írt táblát, mely évtizedeken keresztül hirdette, hogy ebben az étteremben: Minden este Fátyol Misi és zenekara muzsikál. 1972-ben 63 éves korában Makón nyugdíjba ment, a legendás hírő muzsikus, Fátyol Misi, a város minden idık legnagyobb prímásegyénisége, aki egy év megszakítással 34 évig muzsikált a patinás Korona étteremben! Az aktív zenélés után levezetésként, még hétvégeken pár évig rendszeresen muzsikált, alkalmi tánczenekarával a Korona emeleti nagytermében. Életének utolsó három évében betegsége folytán már ennyit sem bírt, ezért teljesen befejezte zenész pályafutását. Van egy ismert mondás: „Az élet egy színház, ahol legnagyobb rendezı a sors"! Ez a mondás valósult meg 1979 decemberében is, amikor felkeresett az Óföldeáki Szociális Otthon vezetıje, és felkért, hogy egy egyórás nótamősorral járuljunk hozzá, a karácsonyi rendezvényük hangulatosabbá tételéhez. Felkerestem lakásán Fátyol Misit, aki ekkor már három éve nem muzsikált sehol. A beteg prímás elsı szóra elvállalta, mondván: biztosan örömöt szerzünk az idıs, beteg embereknek. Rácz Ferenc énekelt, és harmonikán én kísértem ıket. Véletlen, vagy szándékos volt, nem tudom; Rácz Ferenc, Misi bácsi kedvenc nótájával zárta mősorát. Ekkor még nem tudhattuk, hogy utoljára csendült fel az idıs prímás hegedőjén az örök szép melódia: „Kidılt keresztfának nem köszön már senki"! Mint fentebb írtam Fátyol Misi zenekara volt életem elsı profi zenekara, ahol muzsikáltam, és a sors 1979-ben úgy rendezte, hogy én voltam az utolsó zenész, akivel muzsikált a népszerő prímás. A müsor után hazavittük Misi bácsit, a kapuban elköszöntünk egymástól, és soha többé nem találkoztunk. 1980. február másodikán, örökre lehunyta szemeit, és megszünt dobogni az szív, mely minden nótában a varázslatot adta! Halálával Makón megszünt az a 300 éves hegemónia, melyben a Fátyol dinasztia prímásai, zenészei a zene szolgálatában álltak. Utolsóként a leghíresebb: Fátyol Misi zárta a sort cigányzenekarával. Itt említeném meg +Dr. Kiss Ernő a szegedi Konzervatórium tanárának, és a szegedi Nemzeti Színház zenészének visszaemlékezését, melyet a következı mondattal kezdett: „A legendás hírű, felejthetetlen Fátyol Misi"!..... Három gyermeke közül Ida és Mihály nem játszik hangszeren, Tivadar (a legfiatalabb) a rajkózenekarban nőtt fel, és mint hegedüs bejárta az együttessel a világot. Egy ideig apja nyomdokán járt, és 1978-1979 fordulóján, néhány hónapot Belgiumban muzsikált. Onnan hazatérve a Bihari Együttes zeneigazgatója és zeneszerzője lett. Fordulópont volt életében Lakatos Menyhért íróval való találkozása, akinek a „Keleti Álmok" címő színmővéhez, majd az „Átok és Szerelem" címő filmjéhez írt zenét. Zeneszerzıi munkásságát ebben az írásomban nem kívánom részletezni. A Fátyol dinasztia tehát tovább él Tivadar személyében, mint zeneszerzıben, de prímásként már nem, mivel a zeneszerzés mellett ı is polgári foglalkozást folytat. Fátyol Misi temetésére a helybelieken kívül az egész megyébıl sereglettek a zenészek, barátok, tisztelık. A temetési menetben legelöl díszpárnán vitték Fátyol Misi hegedőjét, melyrıl a sírnál a cigány hagyományoknak megfelelıen ifj. Rácz Géza a volt zenekari tercprímása, tanítványa levágta a húrokat, majd elbúcsúztatta prímását. A temetési zenekart az idıs beteg prímás, a betegágyból felkelve: Lakatos Jancsi vezette, aki 1945-1946-ban egy évig tercprímása volt Misinek. (1980 májusában Lakatos Jancsi is meghalt) A Csongrád-megyei Hírlapban: a Zenész Szakszervezet, a volt zenész kollegák, barátok, valamint a magam nevében, egy nekrológban, én vettem búcsút Misi bácsitól. 1995-ben, halálának 15. évfordulóján, a Városvédı Egyesület, volt munkahelyének a Koronának falán, emléktáblát helyezett el, majd a családtagok és a tisztelık felkeresték, a Római Katolikus Temetıben Fátyol Misi sírját és elhelyezték az emlékezés virágait. Az emléktábla egy mondatának a felhasználásával, egy saját szerzeményő nótámmal állítottam emléket az egykor ünnepelt prímásnak: Megállok a temetıben... Fátyol Misi emlékére Megállok a temetıben, egykor híres prímás sírhantjánál. Elmerengek némán, csendben, felidézem a régi nótáját. Hegedőjével könnyeket, és mosolyt varázsolt az arcokra, Mikor a hegedő húrján, felcsendült a sokat hallott nóta. Elnémult a hegedője, nem szól többé már a régi nóta. Lent pihen az öreg prímás, nótájával lett a sír lakója. De a lelke fent muzsikál, valahol a magasságos égbe' Ráemlékeztet azóta, emléktáblára vésve a neve. 2005-ben halálának 25. évfordulóján a család és a volt makói tisztelıi részvételével megkoszorúztuk az emléktáblát. Az ünnepég zenekarát Szabó Imre prímá         s vezette. Fátyol Misi érdemeit ünnepi beszédében Bozsogi Attila mondta el. Részt vett a koszorúzáson a makói származású híres budapesti prímás: Puka Károly is, aki az 1984 évi vonópárbajának gyıztese volt, és a Magyar Köztársasági Érdemérem Aranykereszt kitüntetettje. Szegednek Dankó Pista, Hódmezıvásárhelynek Béla cigány, Makónak Fátyol Misi voltak a legendás hírő prímásai. A két elıdnek Szeged, és Hódmezıvásárhely szobrot illetve dombormővet állíttatott. Bízom abban, hogy egyszer eljön, azaz idő, amikor a makói zenebarátok is büszkén tiszteleghetnek majd Fátyol Misi méltán megérdemelt emlékmőve elıtt, mely hirdeti az utókor számára, legendás és felejthetetlen emlékét!

 

 

Ui:

 

Makó főterén Fátyol Misinek állítottak emléket kedvenc kávéháza, a Korona közelében –, így immár három cigány művészről készült szobor is van az országban, ugyanannak a kultusznak a követeként. 

 

 

Címkék: makÓi fÁtyol misi ÉletÚtja

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Varga Zoltánné Marika üzente 2 hónapja

Nagy elismeréssel olvastam végig ezt a csodálatos életutat, kedves Magdika.És örömmel és tisztelettel gratulálok,hogy szobor is emlékeztet rájuk.Köszönöm,hogy ennyivel több lett emlékemben a zenész társadalomról. Szeretettel.Marika.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika 33 perce új videót töltött fel:

Sánta Béla 15 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 21 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 3 napja új videót töltött fel:

Gál Ede 3 napja új videót töltött fel:

Gál Ede írta 3 napja a(z) Kovács Apollonia - Nem kérek már tőled nyíló piros rózsát videóhoz:

Tiszta szívből dalolni. Rövid lenne a névsor, ha Apollónia ...

Varga Zoltánné Marika 3 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu