Magyarnóta: Magyar nótaénekesek: Dankó Pista

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Magyar nótaénekesek
Forrás: Lengyelfi Miklós Fejezetek a magyar nóta két évszázadából

Kétségkívül Dankó Pista volt a magyar nóta koronázatlan királya. A zene és a vele összefonódott költészet együtt teremtette meg a Dankó nóták rangját, kivételes hatását, közkedveltségét, maradandóságát. A dalok ereje a szerzőt is a magyar zenetörténet klasszikus személyiségeinek sorába emelte.

Dankó Pista (1858-1903) Móra Ferenc által a legmagyarabb nótaköltőnek nevezett Dankó Pistának már tizenévesen a vályogvetés mellett a muzsikálás biztosította a megélhetését. Alig tizenöt éves volt, amikor saját zenekart alakított, amely rövid idő alatt nagyon népszerű lett, sorra kapták a meghívásokat a környékbeli mulatságokba. A vályogvetést később a Nyáron vályogot vetek kezdetű dalban örökítette meg.
Romantikusan, leányszöktetéssel kezdődött házassága, amely később írókat, filmrendezőket ihletett meg. Pályafutása jelentős eseménye volt találkozása a költő Pósa Lajossal. Első közös dalukat a Nem jó, nem jó minden este a fonóba eljárni, további több száz követte. 1895 évben 305 versenyző közül ő nyerte el az Új Idők c. folyóirat 300 koronás pályadíját a Zúg a szélvész, háborog a Balaton kezdetű dalával, amelyet a költő Balatoni nótáinak megzenésítésére indított a lap szerkesztősége. Pósa Lajos javaslatára alakította meg a 90-es években országjáró daltársulatát, amellyel országhatáron túlra, többek között Oroszországba is eljutott. Műsorukkal bemutatkoztak a cári udvarban is, erről anekdóta is született, miszerint a nagysikerű műsor után a hallgatóság tagjai a nagy nótaköltő minden újára briliáns gyűrűt húztak. Dankó Pista kapcsolatba került további írókkal, kötőkkel, Gárdonyi Gézával, Tömörkény Istvánnal, Békefi Antallal, akiknek verseit zenésítette meg. Az egyik legnépszerűbb megzenésített vers az Endrődi Sándor által megénekelt bujdosó kuruc búsongása, Gyönge violának letörött az ága. Molnár György A zsellérlány, Abonyi Lajos A leányasszony, A gyimesi vadvirág, Cigányszerelem c. népszínművekhez írt betétdalokat. Akkoriban népszerűek voltak a Gárdonyi Géza Göre Gábor verseire írt nóták, de megihlette a Feszty körkép is, megírta A magyarok bejövetele indulót.
Hallatlan népszerűségét mutatta, hogy a tüdőbeteg Dankó Pistát közadakozásból San Remoba szállították gyógykezelésre. Egy télen kezelték, de ő eközben is dolgozott és küldte haza szebbnél szebb dalait. Bárány felhő, Írom a levelem Balogh Máriának.
Betegsége elhatalmasodott, Budán 1903 évben halt meg, búcsúztatásán ötszáz cigány húzta az Eltörött a hegedűm c. közismert dalát. Budapesten Herczeg Ferenc és a nótaszerző B.Fehér Jenő búcsúztatta, majd koporsóját vonatra tették és Szegedre a temetőbe, végső nyughelyére szállították. Ott Tömörkény István és Pósa Lajos búcsúztak Tőle, sírjára 1912-ben márványból készített egészalakos síremléket állítottak, amelyen a dalköltő az elsiető Tiszát nézi.
Dankó Pista az egyetlen alakja a népies műzenének, akit írók, költők sora örökített meg. Ady Endre, Juhász Gyula, versben szólt hozzá, Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor pedig prózában írtak Róla. Gárdonyi Géza pedig megírta élettörténetét. 1940-ben filmet forgattak Róla, amelyben Jávor Pál alakította a nagy nótaköltőt.

Borsod megyének nincs szégyenkezni valója, ha a magyar nótákról van szó, hiszen e műfajnak országos hírű mesterei születtek, alkottak, szerepeltek itt, akiknek énekelték nótáikat itthon és szerte az országban. Első ezek közül Egressy Béni, aki országosan is a legismertebbek közé tartozott.
Egressy Béni (1814-1851) A „Magyar dal atyja” Sajókazincon született, Sárospatakon tanult, Mezőcsáton és Sepsiben tanítóskodott, majd színész lett Kassán, később a Budai Vár Színház, majd a pesti Nemzeti Színház társulatának lett a tagja. Dalszerzőként első jelentős munkái Vörösmarty Mihály Szózatának, Petőfi Sándor Nemzeti dalának megzenésítése voltak. Harcolt a szabadságharcban, Komáromban Klapka György kinevezte zenekari igazgatónak. Itt mutatták be szerzeményei közül a Csárdás-t és a Klapka indulót (Fel, fel vitézek, a csatára). Később már pesten megírta a Tündérlak librettót, amit Szerdahelyi József, majd a Báthory Máriát és a Hunyadi Lászlót, amit Erkel Ferenc zenésített meg, utóbbival született meg a magyar nemzeti opera. A Nemzeti Színházban1845-ben bemutatott Katona József Bánk bán című tragédiából, amelyben színészként szerepelt, librettót írt, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg. Az opera bemutatását (1961) azonban már nem érte meg.
Egressy Béni színdarabokat és operákat fordított franciából és olaszból. Pl. Donizetti Az ezred lánya, Verdi Ernani, Nabuccó, Machbet-et. Együttesen tizennyolc operát, huszonhét drámát, ugyanennyi vígjátékot, és kilenc egyéb művet fordított magyarra, ezek mellett számos nótát szerzett. Bércessi B. Gyula, Egressy Béni életrajzában így fogalmaz. „Dalai szerencsés vegyületei a népdaloknak és az abból fejlődő műzenének.” Ábrányi Kornél, A magyar zene a XIX.században c. tanulmányában a következőket írta: Petőfi nevével egy magyar dalszerző sem állt olyan szoros összefüggésben, mint Egressy Béni. Az elementáris ihlettséget s a magyar zenei finomított érzéket nem lehet dalaitól megtagadni s egynéhány dala pedig olyan , amely örök életre van hivatva. Néhány ezek közül” Ereszkedik le a felhő, Ne menj rózsám a tarlóra, A virágnak megtiltani nem lehet, Mi füstölög ott a síkon távolban, Nem anyától lettél. Munkásságáról Kodály Zoltán is elismerően nyilatkozott: „Megszületett az úri népdal, nem a nép alkotta-formálta, hanem többé-kevésbé zenéhez értő, tanult emberek írták,…de amit írtak, az egész nemzet közkincse lett.” Fiatal zenészekből tizenkét tagú cigányzenekart alakított, amelyet maga tanított be. Összegyűjtött magyar népdalokat, amelyeket Magyar Dalvirágok címmel füzetben adott közre.
Az utódok szülőhelyén, a mai Kazincbarcikán Művelődési házat és teret, Miskolcon zeneiskolát neveztek el róla, Sárospatakon Béres Ferenc népdal, virág és magyar-nóta énekes hathatós közreműködésével a kollégium parkjában emlékművet emeltek a tiszteletére. Budapesten a Pataky Művelődési Központban zenebarát kör viseli a nevét, Budapesti lakóházán márványtábla őrzi emlékét. A Kerepesi temetőben Szilágyi Ferenc szegedi nótaszerző saját költségén új síremlékét állítatott Egressy Béninek.

Címkék: magyar nótaénekesek: dankó pista

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Barta Elek 4 órája új videót töltött fel:

Magyar Érdekességek - mindenhonnan 17 órája új videót töltött fel:

Barna Trixi írta 3 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Marika által érintett hiányosságot a ...

László Mária írta 4 napja a(z) Éliás Tibor - Örök szép magyarföld videóhoz:

A közelmúlt egyik legsikeresebb Újpesti ...

László Mária írta 4 napja a(z) Megpihentél Édesanyám - Kövy Gábor énekel videóhoz:

Emlékezés e kis dallal a már köztünk nem élő szeretett ...

László Mária írta 4 napja a(z) Barabás Sándor - Mikor őszre hideg tél jön...wmv videóhoz:

nagy köszönet ennek a kis versemnek a dallamáért és ...

László Mária írta 4 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Sajnos azért nem hallani az ilyen és hasonló szép nótákat,...

Varga Zoltánné Marika írta 4 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Nagyon szépen énekelt szép nóta.Köszönöm.

Barta Elek írta 5 napja a(z) Úgy nézek rád.... Barabás Sándor videóhoz:

Szép felvétel, jó előadás.

László Mária írta 1 hete a(z) 2017.ápr.8. Nemzetközi Roma Nap újpesten. zenével, tánccal, verssel. képhez:

2017apr8_nemzetkozi_roma_nap_ujpesten_zenevel_tanccal_verssel_2029479_5227_s

Köszönöm mindannyiótoknak a kedves , és őszinte ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu