Magyarnóta: Halmos Béla Program: 150 millió forint népzenére

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9081 fő
  • Képek - 5128 db
  • Videók - 7327 db
  • Blogbejegyzések - 2044 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9081 fő
  • Képek - 5128 db
  • Videók - 7327 db
  • Blogbejegyzések - 2044 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9081 fő
  • Képek - 5128 db
  • Videók - 7327 db
  • Blogbejegyzések - 2044 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9081 fő
  • Képek - 5128 db
  • Videók - 7327 db
  • Blogbejegyzések - 2044 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Halmos Béla Program: 150 millió forint népzenére FIDELIO/MTI 2015.12.22. 20:12 PROGRAMKERESŐ 2015-12-26 2016-03-26


A népzenei kultúra támogatását célzó programot indít 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap, a Halmos Béla Program induló keretösszege 150 millió forint lehet. A Fölszállott a páva tehetségkutató és a Cseh Tamás könnyűzenei program sikeréből adódott az a következtetés, hogy a népzenei kultúrát is érdemes hasonló módon támogatni - mondta kedden Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke. Halmos Béla Halmos Béla Fotó: Turbéky Dénes, forrás: Hagyományok Háza Hozzátette: a magyar népzenei és táncházi mozgalom ikonikus alakjáról elnevezett Halmos Béla Program célja nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei népzenei kultúra támogatása. Doncsev András, az NKA alelnöke közölte: a Halmos Béla Programot széles körű szakmai egyeztetés után indítják el. A tervezett keret 150 millió forint, ha azonban a közös jogkezelőktől a vártnál több bevétele származik a kulturális alapnak, ez az összeg magasabb is lehet. A projekt nyolc alprogramja a hazai és határon túli táncházak, népzenei és folkklubok támogatása; a népzenei és világzenei szólisták népszerűsítésének, portfólió-kialakításának elősegítése; a nemzetközi jelenlét erősítése; a vidéki és határon túli népzenei és világzenei koncertek, turnék megvalósítása; Kárpát-medencei zenei fesztiválok és kulturális rendezvények népzenei és világzenei programjának támogatása; a tematikus médiaműhelyek támogatása; a néptáncegyüttesek produkciói népzenei kíséretének támogatása, valamint a népdaloktatás fejlesztése, oktatási anyagok megvalósítása lesz. Doncsev András hangsúlyozta, hogy az NKA fontos célja a fiatal tehetségek segítése, ezért a Felszállott a páva mozgalmat idén 50 millió forinttal, a Virtuózok programot ugyanennyivel, míg a Várkert Bazár Virtuózok című interaktív kiállítását 10 millióval támogatta a kulturális alap. A második Cseh Tamás Programnak is vannak még le nem zárult pályázatai - emlékeztetett az NKA alelnöke. (A tavalyi Cseh Tamás Program nyerteseiről itt olvashat.) Balog Zoltán újságírói kérdésre elmondta, hogy az a NKA új összetételű Nagybizottsága február végére áll fel, és április 1-jén lép munkába, a szakmai kollégiumok azonban már korábban megkezdhetik működésüket. "Azon leszünk, hogy ne legyen törés az NKA munkájában" az új szervezeti struktúra felállásával - hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: ahol szükséges volt, ott a régi kollégiumok még kiírták a 2016-os pályázatokat.

 

 

Halmos Béla, aki kapanyéltől hegedűvonóig mindent megkapott Gyulán
„Pest-budai Gyulaiak” interjúsorozat
Szombathelyen született, Budapesten él, mégis máig tősgyökeres gyulainak vallja magát, és még mindig gyerekkori házába tér haza az Ecsedi utcába. Városépítész diplomával népzenéből kandidált, táncházmozgalmát Aczél György is támogatta. Sebő Ferenccel kocsmazenélt Tokióban, Vitányi Ivánnal hegedült a Kassák Klubban. Mindazt, amit elért, az őt tíz éve díszpolgárrá választó Gyuláról, a teremtő, alkotó újvárosi polgári közegből eredezteti.

HALMOS BÉLA. FOTÓ: GYULAI HÍRLAP ONLINE

 Bár Szombathelyen születtem 1946-ban, de anyai és apai ágon is gyulaiak vagyunk, és én is annak tartom magam. Édesapám a harmincas években építészmérnökként Gyulán nem kapott a végzettségének megfelelő állást, csak ÁDOB-mérnökként dolgozhatott. 1940-től lett rendes állása Szombathelyen, az Állami Építésügyi Hivatalban. Tanítóképzőt végzett édesanyám hol itt, hol ott szült egy gyereket, összesen ötöt – három nővérem és egy húgom van –, engem éppen Szombathelyen. Apám szakmáját ma talán városrendezésnek mondanánk, ez egy komplex munka volt, a geológiától a néprajzig mindent magába foglalt, és ezt a komplex ismeretanyagot kaptuk meg mi is.

• Mi volt az a közeg, ahonnan a gyulaiságot, a gyulai szellemiséget gyökerezteti?

 Gyermekkoromat az újvárosi városrészben, református közegben töltöttem, ott nőttem fel. A szüleimnek kiterjedt társasága volt, papok, tanárok, orvosok, tehát egy alapvetően értelmiségi, polgári kör alakult ki a református lelkész, Kósa Feri bácsi körül. Kiemelkedően értékes és értékteremtő volt ez a közösség, akik ebben nőttek fel, mind kiváló emberek lettek, én magam is eljutottam valahová. Olyan alapokat kaptunk Gyulán, hogy arra lehetett fokozatosan építkezni: 18 éves koromra megtanultam a világból minden lényegeset.

• Ez egy inspiráló szellemi környezet volt?

 Nemcsak szellemi. A gyulaiság, a gyulai lét egy minden szempontból ideális nevelési közeget adott. Nekünk, gyerekeknek mindent élményszerűen és alaposan megtanítottak, ahogy szimbolikusan mondani szoktam, a kapanyéltől a hegedűvonóig. Nyelveket tanultunk, zenélni, táncolni – és általában dolgozni. Ezen túl ez egy olyan baráti kisközösség is volt, ami a család után nagyon fontos volt, hogy polgári gyerekként el tudjuk viselni az akkori időket. Mert bármilyen idillikus is ma a visszatekintés, azért például Kósa Feri bácsit, mint református papot, a Rákosi-időkben elég sokat nyaggatták.

• Megtanultak védekezni a külvilág ellen is?

 Igen, mi tudtuk pontosan, hogy az iskolában mit nem szabad mondani, és azt is, miért nem. Okosan kellett viselkedni, különben elvisznek Recskre. Ez egy intelligens, progresszív, magyartudatú társaság volt, amely korábban a német, majd az orosz megszállást sem akarta, így őket sem akarta és fogadta el senki.

• Mikor értek véget a gyulai évek?

 Lényegében soha, a szálak, emberek, kapcsolatok ma is kötnek oda. De ha erre gondolsz: édesapám 1962-ig Békéscsabára járt dolgozni, aztán került fel Budapestre, és jött a család is. Vagyis mi a húgommal, Évával otthon maradtunk az Ecsedi utcai házban, én ott érettségiztem, onnan vittek el előfelvételisként katonának.

• A zene ekkor már főszerepet játszott az életében?

 A zene teljesen evidens volt otthon. Édesapám nagyon szeretett énekelni, édesanyám zongorázott, néha kántorkodott is. Mindannyian tanultunk klasszikus zenét, és ha összejöttünk, volt éneklés, nemcsak népdal, magyar nóta is. Már akkor megtanultam, hogy műfajra való tekintet nélkül kétféle zene van: jó és rossz. Amikor elkezdtem hegedűn tanulni, hamarosan zenekarban is játszottunk. Alapvetően nem vagyok nagy zenei tehetség – nem lettem volna egy Menuhin –, inkább sok mindenben érzem magamat közepes képességűnek, a matematikában, tornában is. Ma már tudom, hogy felvettek volna a konzervatóriumba, de akkor nem oda akartam menni. Építészmérnök lettem, amit nem erőltetett édesapám, de olyan tudást kaptam tőle, amit senki Magyarországon nem kapott.

• De az egyetemi diplomáját is úgy szerezte meg, hogy közben már intenzíven zenélt.

 Igen, a katonaságnál – ami egy nagyon éles törésvonal volt, akkor lettem felnőtt, aki rácsodálkozott a dolgokra, hogy Jézusom, milyen a világ a szocialista hadseregből, Csongrádról nézve – megtanultam gitározni, a helyőrségi zenekar szólógitárosa voltam, a beat- és a rockzenébe is belekóstoltam. Majd a műegyetemen megismerkedtem Sebő Ferivel. Ő csellózott, én pedig brácsáztam a szimfonikus zenekarban, szólamvezető lettem. Sebő Feri már 1967-ben elkezdte megzenésíteni a József Attila-verseket, azt kezdtük el hármasban énekelni a feleségemmel, Gyenes Katival, aki fuvolázott és zongorázott a műegyetemi szimfonikus zenekarban. Aztán jött a táncházmozgalom, bár az építészkart közben elvégeztem, és amikor lediplomáztam 1970-ben, el is mentem a VÁTI-ba dolgozni.

• Ez nem tartott sokáig.

 Nem, 1972-ben mégis csak elszívott a zene, akkor már a népzene, a hangszeres népzene. Amikor a széki zenét meghallottam, megálltam, és tudtam, hogy kész, ezt kell csinálnom, tudtam, hogy valami olyan talált meg engem, ami nagyon erősen hat rám. Pedig én nem akartam otthagyni az építészi pályát, vissza is mentem a VÁTI-ba 1979-ben, ott voltam még három évet. Közben azért a Kassák Klubban – bár a Sebő együttes, aminek alapító tagja voltam ’74-ben, időközben megszűnt – ezután is csináltuk a táncházat Ferivel egészen 1986-ig. Zenéltünk sokszor sokfelé a világban, Tokióban félévig például kocsmazenészek voltunk Sebővel. Időközben komolyabban kutatni kezdtem volna - a méltán világhírű magyar népzenekutatásnak akkor meglehetősen elhanyagolt területét - a hangszeres népzenét. Ehhez viszont nem volt papírom, megpályáztam hát egy aspiratúrát, és végül várostervező építész létemre népzenéből kandidáltam 1987-ben.

• A hetvenes-nyolcvanas években a táncházmozgalomra, a népi kultúra ápolására mennyire nézett ferde szemmel a párt, mondván, hogy ez valamiféle alternatív gondolkodás gyűjtőhelye?

 Nem alternatívé, inkább normálisé. És persze ami normális, az megint sokaknak nem tetszett. A szovjet érdekszféra része voltunk, katonailag is megszállt országként. Az a fajta törekvés, hogy mi az egészséges nemzeti identitásunkat, kultúránkat rendbe akarjuk hozni, persze, hogy nem tetszett a politika azon részét képező többségnek, akik kiszolgálták azt a rendszert. De minden körülmények között, így akkor is voltak a normális irányba húzó emberek.

• A pártvezetésben is?

 A magas pártvezetés, egészen Aczél Györgyig, kifejezetten támogatta a táncházmozgalmat. Amikor minket a Kassák Klub miatt feljelentettek, Aczél elvtárs járt kinn, utána kaptunk SZOT-díjat is. Kapcsolatban voltunk például Pozsgayval, de főleg Vitányi Ivánnal, aki – mint a Népművelési Intézet igazgatója – kezdettől fogva támogatta a táncházat, egyszer ő maga is hegedült a Kassákban. De azért az egészre ne legyintsünk rá könnyedén, ebbe azért néhányan belehaltak, mentek rá házasságok, családok!

• A rendszerváltással új erők szabadultak fel, vagy a politikait felváltó piaci rendszer még rosszabb lett?

 Az nem politika volt, hanem szinte terror, mert nem volt választási lehetőség, vagy belépett az ember a pártba, vagy nem, vagy igent mondott, vagy hallgatott. És ez sem piac, ami most van, hanem egy másik terror. De hogy a kérdésre válaszoljak: rendkívül sokat javult a helyzet.

• Miért lehetett annyira sikeres, tömegesen népszerű a táncházmozgalom, mint a népi kultúrák és hagyományok ápolásának egyetlen más válfaja sem?

 A táncházmozgalom annak köszönheti a világsikerét – és ez szó szerint világsiker, Kaliforniától Japánig láttam a saját szememmel –, hogy nagyon magas szintű tudományos kutatás és nagyon komoly erkölcsi erő van mögötte. Ezentúl mindenhol a legrövidebb úton jutottunk el a hiteles forrásig, pl. amikor elindultunk Erdélybe, akkor tudtuk, hogy Kallós Zoltánhoz kell menni, ő mindenkit ismert, és tudta, milyen zenéért kit, hol kell keresnünk.

• Gyuláról indulva meghódította az országot, a Kárpát-medencét, a világot. És közben, azt mondja, még mindig gyulainak érzi magát.

 Hát persze. Nem az van, hogy elkerültem Pestre, és lezártam magamban Gyulát. Nem akartam eljönni Pestre, de a Békés megyei tanácsnál kinyírták apámat, nem volt más választásunk, jönni kellett. Nemhogy elszakítanám, vagy elfelejteném – épp attól vagyok gazdag, hogy Szombathelyen születve, budapesti lakosként vagyok gyulai. Nekem az egész életem Gyulán maradt, amikor elkerültünk, de aztán, ahogy mondtad, fokozatosan megismertem Pestet, Magyarországot, a Kárpát-medencét, Európát. És gondolj bele: a technika alakulása úgy összetöpörítette a világot, hogy egy repülővel kinn vagy New Yorkban nyolc óra alatt – erre ráment Kolumbusz fél élete! Hogyne lennék gyulai? Beülök az autóba, és két óra alatt, míg itt átjutok a város másik felébe, otthon vagyok. A fél házunk még most is megvan az Ecsedi utcában, turnusokban járunk haza nyaralni. És hát díszpolgár is lettem nemrégiben, bár azt igazán apám érdemelte volna meg.

• A gyulai szellemiség megmaradt Gyulán? Hiszen a polgári kisváros, legalábbis külsőben, átment mediterrán üdülővárosba...

 Az élet egyik legfontosabb követelménye az alkalmazkodóképesség, és ilyen értelemben én fontosnak tartom, hogy Gyula tudott változni, és jó az, ahogyan változott. A Harruckern térnek a kinyitása édesapámnak régi terve és vágya volt, csak akkor nem lehetett megcsinálni. Az, hogy azt a belvárosi részt most sétálóutcává tették sok szórakozóhellyel, nagyon helyes. Emellett a sok vízzel, szökőkúttal visszaadtak valamit abból, amilyen a város a Körösök szabályozása előtt volt. Apámtól tudom ezt is: a szabályozás előtt Gyulán annyi híd volt, mint Velencében, és emlékszem, hogy gyerekkoromban a református templom kertjében, a holtágban játszottunk, ott hátul még mindig látszik a holtág helye. És hogy a gyulaiság, a gyulai szellemiség megmaradt-e? Hát hogyne maradt volna. Gondolj csak bele: most, Gyulától 220 kilométerre itt ülünk, és erről beszélgetünk…

Címkék: halmos béla program: 150 millió forint népzenére

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

László Mária írta 1 napja a(z) Éliás Tibor - Örök szép magyarföld videóhoz:

Köszönöm drága Magdika, hogy így érzed ! " nemzet ...

Kovács Istvánné Mária Magdolna írta 1 napja a(z) Éliás Tibor - Örök szép magyarföld videóhoz:

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ...

László Mária írta 1 napja a(z) Újpesti Magyar dal és Zenebarát Társaskör. videóhoz:

GYORSAN REPÜLNEK AZ ÉVEK ! Szept 5-én (első ...

László Mária írta 1 napja a(z) Éliás Tibor - Örök szép magyarföld videóhoz:

LÉGY VELÜNK JÓ URUNK, ÁLDD MEG EZT A NÉPET !

László Mária írta 2 napja a(z) ÚJRA Újpesti Városnapok 2017. Augusztus vége. képhez:

Ujra_ujpesti_varosnapok_2017_augusztus_vege_2042742_7487_s

Jöjjenek, gazdag szép programok várják........

László Mária írta 2 napja a(z) meghívó 2017 szeptember_5-re Zenebarátkör 9 éves ! képhez:

Meghivo_2017_szeptember_5re__zenebaratkor__9_eves__2042745_9655_s

Szeretettel várjuk az ünnepi megnyitónkra a régi hűséges ...

László Mária 2 napja új képet töltött fel:

Meghivo_2017_szeptember_5_zenebaratkor_9_eves_2042746_3576_s

László Mária 2 napja új képet töltött fel:

Meghivo_2017_szeptember_5re__zenebaratkor__9_eves__2042745_9655_s

László Mária 2 napja új képet töltött fel:

Ujra_ujpesti_varosnapok_2017_augusztus_vege_2042742_7487_s

László Mária írta 2 napja a(z) László Mária: Ezredév küszöbén. videóhoz:

ÜNNEPELJÜNK BÉKESSÉGBEN, ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu