Véleményalkotás előtt szükséges tanulmányozni a hungarikumokkal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket és a minősítési rendszer előzményeit. Ezekből az látszik, hogy a történet ott kezdődött, hogy egyes, sajátosan magyar, EU-s és nemzetközi piacokon forgalmazott mezőgazdasági termékeink eredetvédelmére vonatkozóan dolgozott ki a szaktárca törvényt. Tehát a kezdeményezés egyértelműen piaci érdekvédelmi célokat szolgált először bizonyos termékekre. Később a védelem köre bővült szellemi és kulturális, valamint egyéb javakra, és ez kétségtelenül a fejlődést mutatja az értelmezési keretet tekintve.

A klasszikus magyar nóta is felvételt nyert a gyűjteménybe a kulturális javak körében. Azonban a klasszikus magyar nóta törvényi szabályozása meglehetősen felületes és kidolgozatlan, a jogalkotó nem rendelt hozzá szakmai minősítési rendszert és annak felügyeletét. Mivel a hugarikumok körébe sorolt áruk, termékek, eljárások és egyéb javak közül talán a magyar nóta az egyetlen, amely szinte kizárólag magyar anyanyelvű emberekből álló közösségeket érdekel és amúgy is fogy vagy jó esetben pang a hazai piaca, a közeljövőben nem látok rá esélyt, hogy törvényalkotói szinten a kérdés rendeződjön.

A tévét és rádiót felejtsd el, Béla, ne várj szilveszteri nótaszót és vasárnap délutániakat Hortobágyi Judit műsorvezetésével. A 30-40 év múlva a magyar nóta művészi, igényes előadása abban az értelemben, ahogy mi azt gyerekkorunkban megszoktuk és ma még 1-2 előadásban élvezhetjük, már csak felvételről lesz hallgatható. Mikor is készült utoljára nótaműsor közpénzből a Magyar Rádióban és a Televízióban?

Kétségtelen, hogy a Dankó rádió megalakulása óta ismét rendszeresen hallgatható magyar nóta a rádióban. De Te is tudod és kifejtettem már, hogy ez milyen színvonalú, milyen koncepció mentén, milyen szakmai és gazdasági háttérrel működik.

Sajnos a világ és benne Magyarország megváltozott: a magyar nóta sosem fog annyi bevételt hozni, mint a focimeccsek. Ezt el kell fogadni, pontosan ezen az alapon nem lehet megközelíteni ezt a kérdést. A cigányzenészeket pedig itthon mindig is a vendéglátóipar tartotta el, a magyar nótát pedig a nótaműsorok, amelyek szervezése már csak néhány vidéki városban sikeres. Lassan többen szerveznek nótaversenyt, mint nótaműsort neves énekesekkel.

Végül egy szükségesnek vélt pontosítás: a cigányzene nem hungarikum! Csak a „klasszikus magyar nóta” és a „100 Tagú Cigányzenekar – a zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata” az! Ebből is látszik, hogy a jogalkotó a marketing, illetve a „piacosíthatóság” szempontjából közelítette meg ezt a kérdést, hiszen nem a hagyományos cigányzenét, hanem annak csak egy nemzetközi színpadokon marketingfogással módosított formációban, konkrét zenekar gyakorlatában megvalósított részét tekinti hungarikumnak, és ebbe jelen állás szerint nem tartoznak bele 36. Rácz Laci, Sovánka Nándor, Lukács Károly, Győri Vörös Miska, Magyari Imre, Farkas Béla, Radics Béla, Toki-Horváth Gyula, Lakatos Sándor, Banyák Nándor, Kozák Gábor József, Banda Marci, Berkes Béla, Boross Lajos, Járóka Sándor és más neves prímások által vezetett cigányzenekarok gramofonlemez-felvételei vagy Szalai Antal és Berki László cigányzenekarának rádió- és LP-felvételei!

Kedves Magdika ! Köszönöm és örülök, hogy Te is így látod , ahogy én azt korábban kifejtettem ! Mert ez a lényeg. S ha ezzel a ténnyel bárki nem értene egyet, azt csak sajnálni tudjuk. Nagy igazság van , pár szavadban ! Idézve...."-A magyarnóta műfaj minden szolgálójának munkája, benne van az elismertség kivívásában.." Dalos üdv LM

Előzmény