Szeretettel hívjuk és várjuk a magyarnóta, operett és cigány muzsika kedvelőit 2018. május 5-én szombaton Pécskára 18:00-i kezdettel (magyar idő szerint 17:00) a Pécskai Művelődési Házba – Fejős Jenő, Gyula Kolostyák, Ádám János Kolozsvár,Farkas Rozália, Vitéz Kenéz Lajos, Orgován Jimmy Károly, József Horváth, Miskolci Balogh Zoltán,Gèza Balogh, Béla Burai, Pölös János, Szabó K. Éva, Ibolya Vigh és Lajos Szabó társaságában

VI.Nemzetközi Baráti Dalos Találkozó 

a HAKME szervezèsében,Budapesten, 

2018.május 26-án,szombaton, 14 órától. 

Jelentkezni a szalamandra@freemail.hu

e-mail címen lehetséges.

Tel:06/30-585-1972.

3 szabadon választott dalt lehet énekelni,

melyet hangnemmel együtt előre el kell küldeni.

Regisztrációs díj :3000ft,

melyet a helyszínen kell kifizetni.

Kìsèr a Hakme kitűnő zenekara. 

Rendező : Farkas József

a HAKME elnöke

Nótaénekesek mérték össze tudásukat szombaton a művelődési házban, a Nótaversenyek Győzteseinek Döntőjében.

Élő muzsikaszó mellett, három-három dalt adtak elő az énekesek a Nótaversenyek Győzteseinek Döntőjén  A Gyulán megrendezett országos megmérettetésen olyan nótások vettek részt, akik korábbi versenyeken már bizonyították tehetségüket.

.

Az eseményt szervező Gyulai Nótekedvelők Egyesületének vezetői az Évgyűrűkben beszéltek arról, hogy a szakmai zsűri milyen szempontok alapján értékelik az indulókat

Az országos verseny 30 indulója közül

harmadik helyén

Petróczki Csaba

végzett, a

második

Budai Zoltán

lett, a

legjobbnak pedig

Velő Gabriellát

találta a szakmai zsűri.

2018. FEBRUÁR 26. 18:31, HÉTFŐ | HELYI
FORRÁS: KARCAG TVSOK DÍJAT KAPOTT KARCAGI NAGY ZOLTÁN MAGYARNÓTA ÉNEKES

Karcagi Nagy Zoltán elismert nótaénekes nem csak hazánkban, hanem határainkon túl is. Számos fellépés, vastaps bizonyítja ezt. A művész munkáját szakmai díjakkal is elismerték az évek során.

Csendül a nóta Vásárhelyen is

Czabarka János | 2018-03-06 17:45:35

A Duna Tv Jó ebédhez szól a nóta című műsorából keresem Önöket.
A következő hat epizódot Szegeden és környékén forgatjuk, magam a műsor elején szereplő kisfilmekért felelek.

Segítségüket szeretném kérni, hogy ismernek-e szegedi, vagy környéki nóta anekdotákat, a térségben élő zenészeket, énekeseket, akikkel esetleg a hét második felében forgathatnánk és bemutathatnánk őket a műsorban?

Kérem, ha van olyan, akit kereshetek, küldjék el nekem elérhetőségét!

Szirmai László Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója:

"Magyarország a zene országa volt, és Budapest a zene fővárosa, majd mindenütt szólt a zene. A kis presszókban és szállodai hallokban szólózongorista játszott, sőt az éjszakai bárok hangulata is kulturált viselkedést parancsolt."

"Kérem szépen, a vendég nem azért megy el szórakozni, hogy eldöntse a műfajjal kapcsolatos problémákat, és nem is erre hivatott. Ha mindenképpen ki kell fizetnie a számlát, akkor tessék garanciát adni, hogy az étel ehető, a kávé iható, az alkohol nem vizezett és a zene is minőséget képvisel.

Művészek, nézők, hallgatók a magyarnótáról

Hatvani Kiss Gyöngyi, az 1984-es „Nyílik a rózsa” egyik győztese:

- Kislánykoromban szerettem meg a műfajt, szüleimnek, nagyszüleimnek köszönhetően. Kertes házban éltünk, és nyári estéken szebbnél szebb nótákat, népdalokat énekeltünk a szőlőlugas alatt. A magyarnóta hangulata már ekkor megfogott. A későbbiekben, amikor már meg is értettem, hogy milyen tiszta emberi érzéseket fejez ki egy-egy magyarnóta, akkor már tudatosan tanultam, gyűjtöttem ezeket a csodákat.

Eredete a 19. századig nyúlik vissza, 1820 - 1940 közötti időszak "sláger zenéje" sokáig elképzelhetetlen volt baráti, családi, társas összejövetel cigányzenés nótázás nélkül. Szövegének és dallamának ismert a szerzője. Sokak szemében lekezelt műfaj, ennek ellenére a magyarnóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része.

 A legtöbb magyar nótának egyszerű szövege és dallama van. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál. Profi szerzők munkája. 

Témái a közkedvelt nótáknak a család, az anya, az apa, a természet, a hazaszeretet, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele,  vagy   a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem,  szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás,  a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után. Sok esetben operettek  sláger betétdalai, amelyek magyarnótává nőtték ki magukat.

Gulyás Sándor nótakutató:

– A magyarnóta különleges, egyedi jelenség. Bár évszázada kíséri fanyalgás, a magyarnóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része. Énekeljük, hallgatjuk fehér asztalnál, élvezzük közönségként. Főleg, ha olyan tehetségesen adják elő, mint a 100 Tagú Cigányzenekar.