A cimbalom Paganinije már az örökkévalóságban megtérteknek az égiek zenekarában zenél

Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművészt, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistáját február 2-án helyezik végső nyugalomra a budapesti Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom altemplomában kialakított urnatemetőben - közölte a zenekar az MTI-vel.



A kegyeletet a szertartás előtt, 12 órától lehet leróni. A január 15-én elhunyt Ökrös Oszkártól a cigányzenészek szokása szerint a zenésztársak élőzenével búcsúznak el, az utcán rekedtek kivetítőkön követhetik majd a szertartást.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a 100 Tagú Cigányzenekar saját halottjának tekinti a világhírű művészt.

Vasárnapi ebéd nem létezett Jó ebédhez szól a nóta nélkül

- Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma magyarnóta-estje
Stúdió


kísér Hegyi Dávid és Lázár Zsigmond

A magyarnóta pontos meghatározása: „népies műdal”. Nem népdalok lesznek tehát a műsorban, hanem szerzemények, az 1850 és 1930 közötti korszak szórakoztató-iparának jellegzetes termékei. A magyarnóta a városi ember nosztalgiáját fejezi ki a falusi élet iránt, olyan szerepű tehát, mint az amerikai vadnyugat ábrázolása a hollywoodi filmekben. Az urbanizálódó érzületet mutatja ugyanakkor, hogy a nóták felvillantják a párkapcsolat házasságon kívüli formáit, a partnercsere lehetőségét is.

A magyarnótát hagyományosan cigánybanda kíséri, ezért néha „cigányzenének” hívják, ám ez nem cigány folklór: inkább a bécsi szalonzene, a zsidó klezmer és a magyar népzene elegye. Kétféle szám van: „hallgató” (lassú, amikor az asztalra borulva kell sírni) és „csárdás” (lassabb vagy gyorsabb, amikor mulatni kell). Némelyik szöveg ügyes dramaturgiája – „Mindenkiről írjon, anyám!” – pedig már a sanzon világával rokonítja a nótákat.

A magyarnóta „hazug nosztalgiája, magyartalan hibridsége” ellen keményen fellépett Kodály Zoltán és köre, ám népszerűségét csak a rock tudta megingatni a 60-as évektől kezdve. Mégsem tűnt el: ma is jelentős tömegek napi (és ünnepnapi) kulturális tápláléka.

Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma, a lendületes apa-lánya duó a magyarnóta-irodalom legjavát adja ezen az estén, némi kommentárral, a történeti háttér felidézésével, zongora és hegedű-kísérettel. A műsort két részben, egy szünettel adjuk.

"Létezik az a színpadi jelenség, amire azt mondjuk, „ezt látni kell”. Amikor Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapján személyesen hallottam ennek az akkorra már elhíresült előadóestnek? tanórának? paródiának? koncertnek? vallomásnak? egy részletét, azonnal arra gondoltam, hogyan lenne lehetséges, hogy sokan lássák? Mert már az a kis részlet sok kényelmesen belakott előítéletemet kérdőjelezte meg: előítéleteimet dalról, dalszövegről, ízlésről, és igen, magyarságról.

Sikerült rábeszélnem őket, hogy újra összeálljanak és fellépjenek az Örkényben."

Mácsai Pál