Magyarnóta: A cigányprímásnő.

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5087 db
  • Videók - 7268 db
  • Blogbejegyzések - 2027 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


A cigányprímásnő

 

 

 

network.hu

 

Horváth Zsuzsa, az első magyarországi cigányprímásnő, a Rajkó Zenekar alapító tagja Pomázon született. Autodidakta módon kezdett el kislány korában hegedülni tanulni, majd a szentendrei zeneiskolába járt. Apját korán elveszítette, így kenyérkereső nélkül maradt a család. Mikor meghallotta, hogy megalakul a Rajkó Zenekar, meghallgatásra jelentkezett. Ezt követően Boross Lajosnál, a legendás cigányprímásnál tanult. Ezt követően a Rajkó Zenekar Rottenbiller utcai általános-és zeneiskolájában folytatta tanulmányait. Később nívós éttermekben és a 100 tagú Cigányzenekarban játszott.

 -Tudtommal anyai ágon rokonságban áll a Zsolnay-családdal.

 -Igen, a édesanyám nagynénje volt a két híres Zsolnay –lány, Olga és Rózsi. Ők az 1920-as években világhírű operaénekesek, színészek voltak. Zsolnay Olgának Harold Lloyd, a világhírű komikus volt a férje, testvérének, Rózsinak pedig báró Perovich Ödön. A művészi ambíciót viszont édesapámtól örököltem. Apám muzsikus volt, és a szentendrei Béke Szállóban játszott, s nagyon sok nótát tudott. Halála után, mikor már jól tudtam hegedülni, én is játszottam, majd tányéroztam a Békében. Egy –egy alkalommal 200-300 Ft-ot kerestem. Ez azért volt lényeges, mert a Rajkó Zenekarban kezdetben nem kaptam fizetést. Az útiköltséget viszont állták, ami azért számított nekem, mert sokáig Pomázról jártam be Pestre. Aztán jött egy felkérés az NSZK-ból, s azt rendesen megfizették. Ebből a pénzből csináltattak ruhát nekünk, s abban léptünk fel a varsói VIT-en. Kimentünk, de a ruháink nem érkeztek meg utánunk. Valakinek nagyon megtetszhetett…1958-tól már fizetést is kaptunk. Azt ki kell emelni, hogy a minket külföldön mindenütt szerettek, s hatalmas sikereink voltak. Nagyon sokat köszönhetek Boross Lajos prímásnak, akitől nagyon sokat tanultam. Az az igazi cigánymuzsikus, aki rögtönöz, aki szabad szárnyára engedi a maga szeszélyét. Lassan-lassan megtanultam a futamokat, hangszökéseket, akkordfogásokat, a tremolókat és a mesterségnek ezer csínját-bínját, ami már a művészettel határos. A dallam csak dallam, fel kell díszíteni, hogy cigánymuzsika legyen. A kotta nem elég, azt mindenki lejátszhatja. A művészet jelenti az igazi pluszt.

 -Amíg nem kapott fizetést, addig miből élt a család?

 -Egyrészt abból, amit én a tányérozásból hazavittem, de nővérem akkor már szövőnőként kereste a kenyerét. Anyukám pedig mosónőként dolgozott.

 -1953-ban jött létre a Rajkó Zenekar. Öt év alatt mennyi nótát kellett megtanulnia?

 -Ne várja el tőlem, hogy pontos számot mondjak. Nem dicsekvésképpen mondom, de ha most valaki itt eljátszik nekem egy nótát, azt megjegyzem, s fül után máris el tudnám hegedülni. Nagyon hamar tanultam meg mindig a nótákat, a Rajkónál ezért az volt a gúnynevem, hogy magnófejű. 

-1953-ban hány tagja volt a zenekarnak? 

-Voltunk legalább ötvenen. Nagyon sokan voltunk, alig fértünk el a próbateremben. Az ország minden részéről áramlottak a jelentkezők. Mindig is rangot jelentett a Rajkóban játszani, így felvételi vizsgák is volt. Előfordult, hogy bejött egy gyerek, nem volt se hangszere, se kottája. Ránézett a gyerekre Farkas Gyula karmester, művészeti vezető, s azt mondta neki: fiam, te bőgős leszel. Gyuszi bácsinak olyan nagy rutinja volt, hogy ránézésre meg tudta állapítani, ki tehetséges, s kinek milyen hangszer való. Ez az illető a mai napig bőgőzik. Később táncosok is voltak az együttesben.

 -Milyen emléket őriz Farkas Gyuláról?

 -Róla csak felsőfokon tudok beszélni. Ő volt a zenekar karmestere, és kiválóan tudott hegedülni. Ki merem jelenteni, hogy a nagy magyar cigánymuzsikusok mind az ő keze alól kerültek ki. Még azt is megtanította a gyerekeknek, hogyan üljenek muzsikálás közben. Nem csak oktatta, hanem nevelte is a Rajkó tagjait. A zenekar nevelőapja volt. Mi pedig tovább szerettük volna vinni a cigányzenész családoknál természetes és magától értetődő tradíciót.

 -Tartják a kapcsolatot egymással a volt Rajkósok?

 -Természetesen. Figyelemmel kísérjük a másik pályafutását. Akkoriban nagyon nagy szegénység volt, s éppen ezért az egyik cél az volt: emeljük ki a fiatal, tehetséges, muzikális cigánygyerekeket. Sikerült elérniük a Rajkó alapítóinak, hogy a cigányzenét a kocsmai muzsikálás színteréről a világ nagy színpadjaira juttassák el A Rajkó Zenekart 1953-ban Szigeti Pál igazgató és Farkas Gyula azzal a céllal hozta létre, hogy az ország különböző pontjain élő roma fiatalok számára lehetőséget teremtsen a cigányzene hagyományainak ápolására, valamint továbbfejlesztésére. Most is vannak kimagasló tehetségek, de nincs állami törődés. Hiányzik a tehetséggondozás. Fiam, Tolnai András, a magyar nóta királya, -aki már nyilatkozott az önök lapjának - s mégis otthon ül, s várja a felkéréséket. Még gondolni sem merek arra, hogy miből fognak élni a mai tehetségek, ha megérik a nyugdíjas kort. Az én nyugdíjam sem éri el a 80 ezer forintot, a csekkek pedig egyre jönnek.

 -Ön volt az első magyarországi cigányprímásnő. Mikor lett azzá?

 -Már a Rajkónál is egy voltam a többi prímás között. 1967-ben eljöttem a Rajkótól. Levizsgáztam a szakszervezetnél, s előadóművész lehettem. A salgótarjáni Karancs Szállóban muzsikáltam három éven keresztül, s ott lettem prímása egy hattagú zenekarnak. Sokat tanultam a Karancsban, mert ebben a szállóban egy nagyon nagy tudású cigánykarmester dolgozott. Ő nem csak magyar nótát, hanem mást is tanított nekünk, pl. kortárs klasszikus zenét, így Hacsaturján műveit is. A Karancs Szállóból mentünk ki egy fél évre az NSZK-ba, mert meghívták a zenekart. A nyugat-német turné után már a Krisztina körúti Zöldfa Étteremben muzsikáltam ugyanazzal a zenekarral, mint a Karancsban. Előtte Járóka Sándor és zenekara játszott ott, így bele kellett adni apait-anyait ahhoz, hogy méltó utódjai legyünk.

 -Nem volt nehéz ez a sok költözés? Pomáz, Budapest, Salgótarján, NSZK, Buda…

 -Nem, mert a vándorlás benne van a cigányok vérében. Verdi Trubadúrjában éneklik: „vándor cigánylegény, ha megpihen az úton.” De mostanában szinte mindenkinek utaznia, vándorolnia kell a megélhetés miatt. Nagyon sok pesti színész játszik vidéken, s fordítva. Nem nagyon lehet válogatni a felkérések között, már az nagy szerencse, ha hívják valahová a művészt. Manapság nagyon ritka az, hogy valaki húszon évesen bekerül egy társulatba, egy zenekarba, s onnan megy nyugdíjba.

 -Senki sem csodálkozott azon, hogy nő létére pírmás lett?

 -Nem, de nekem be kellett bizonyítanom azt, hogy jó vagyok ezen a poszton. Büszkén kijelentem, hogy a Karancsban csak kiváló zenészek játszottak.

 -Milyen zenéket játszottak a Karancsban?

 -A magyar nótán kívül játszottunk filmzenéket, rapszódiákat, Sarasate-t, klasszikusokat is. Nagyon szeretem az orosz klasszikusokat is. Mi nem csak cigány zenét játszottunk. Abból nem is lehetne megélni. Később a 100 tagú Cigányzenekar tagja lettem, de mellette muzsikáltam éttermekben is.

 -Tanítással is tetszik foglalkozni?

 -Nagyon sokat tanítottam és a manapság is vannak növendékeim. Már abból meg lehet állapítani azt, hogy valaki tehetséges-e , amikor felveszi a hegedűt. A vad zenét sosem szerettem, olyat nem is tanítok. Közelebb áll hozzám az Ave Maria és Massenet Thaisának Meditációja. A melódia nélküliség nem az én világom. Mindig lélekből muzsikáltam. Minden népnek meg van a maga zenéje, amit ápol. Nálunk erről nem lehet beszélni. Száműzik a médiából a népzenét, a nótát, a népdalt. Egyetlen egy tévécsatornán lehet csak látni cigány muzsikusokat. Az is szörnyű, mikor amatőr zenészek pénzt adnak azért, hogy muzsikálhassanak egy kereskedelmi tévében. Ezek az emberek lejáratják a nótát és elriasztják a nézőt a műfajtól. Ma csak annak a nevét ismerik az emberek, akiről ír a bulvársajtó és szerepel a kereskedelmi tévében.

 -Budai Béla zongoraművész említette, hogy régebben sok étteremben volt élő zene, s mostanra ez megszűnt. Mi ennek az oka? Pénztelenség, vagy az igénytelenség?

 -A pénztelenség. Szeretik a magyar nótát az emberek, de nincs pénzük a vendéglátóhelyeknek arra, hogy megfizessék az igazi, nagy művészeket, ezért megy sok helyen a kamuzenélés. A szintetizátorba be van táplálva a zene, s felette áll az emberke, s úgy tesz, mintha nyomogatná a billentyűket. Ez egy nagyon szomorú tendencia.

 -Tanítványainak elmondja, hogy manapság korán sem rózsás jövő vár a cigány muzsikusokra?

 -Hogyne. Vannak, akiket le is beszélek a zenélésről. Nemrég jött hozzám egy apuka, hogy vállaljam el a gyermeke zeneoktatását. Azt mondtam neki: nem éri meg zenét tanulni. Amit nekem fizetne, azt fektesse be egy jövedelmezőbb szakma elsajátításába. A cigány muzsikusok és az általuk előadott zenei anyag Magyarországon épp úgy, mint más országokban, történelmileg szorosan kapcsolódik az uralkodó kultúrához és annak zenei fejlődéséhez. Nálunk a magyar nótának kitüntetett helye volt a mindennapok zenei kultúrájában, ám a rendszerváltozás óta egyre inkább háttérbe szorult. A felszínes nyugatiasodás, az amerika-majmolás, a gépi zene előrenyomulása sok muzsikust fosztott meg hagyományos megélhetési lehetőségétől. S bár a legelismertebb muzsikusok, ha szerencsések, még találnak munkát, sokkal kevesebb az esélyük azoknak, akik régebben éttermekben és kávéházakban zenéltek. Helyzetüket csak nehezíti, hogy a zenei nívónak megfelelően kialakult hierarchiát nem szívesen hágják át a muzsikusok, és inkább vállalják a nehézségeket, semmint olyan helyen játszanának, ami rontaná presztízsüket. A számos kedvezőtlen tényező eredményeként ma fennáll az a veszély, hogy eltűnik ez a régi és sokaknak meg mindig fontos hagyomány, amivel nemcsak a cigány muzsikus világ, de az egész magyar kulturális élet is szegényebb lenne. Valóban szomorú kort él nemcsak a cigányzene, hanem maga a nótázás is. A szintetizátor majdhogynem kiirtotta a cigányzenét, a televíziókban, rádiókban alig hallani igazi nótaszót. Lassan sehol sem lesz autentikus cigányzenekar, hiszen az igazi cigányzenei műfajt, a szakmai, mesterségbeli tudást, az előadásmódot csak az öregektől, a zenekarban játszva lehet ellesni, elsajátítani, s lassan nem lesz aki továbbadná tudását. Amint említettem közszolgálati televízióból hiányzik a nótaszó, nem készítenek cigányzenekarokkal felvételeket. A fiatal és nagyon tehetséges cigánygyerekek nem folytatják a cigányzenei tradíciót, mert nem látnak benne perspektívát. Inkább a klasszikus pálya felé orientálódnak, ami nem baj, mert a Zeneakadémián meg lehet tanulni hegedülni, de a hagyományos cigányzenei műfajt már nem. Az is gond, hogy a hit is kezd kihalni az emberekből, pedig hit nélkül nem lehet játszani, nem lehet igazi művész valaki.

 -Istenhívő?

 -Az vagyok. Tizenhárom éve egyedül élek, az utóbbi években sok minden megviselt idegileg, s több infarktuson estem át. Ha valami rossz ért, s megpróbáltatások voltak az életemben, a Jóisten velem volt, és segített nekem. Nem követelek sosem az Úrtól, csak kérek. És mindig elfogadom azt, amit ad nekem. Nemrég mondtam a Horváth Mihály téren álló templom plébánosának: „Ferenc atya, most is ám egy zenekarban vagyok. Hogy melyikben? Abban, amelyik minden nap a rózsafüzért imádkozza a templomban.” Hálát adok az Istennek azért, hogy fel bírok kelni az ágyból, s megköszönöm neki azt, hogy segített a pályán, s a fiamnak is tálentumot adott. De nem csak az emberekért imádkozom, hanem az egész teremtett világért. Az állatokért is, hogy ne bántsák őket a prémvadászok. Sajnos manapság az emberek „átlépnek” a másikon, nem figyelnek oda a többiekre. Az emberek általában csak akkor képesek a mélységből kikerülni, ha valamilyen eszközzel meg lehet őket érinteni, vagyis a lelküket nem csak a maguk baja foglalkoztatja, hanem azzal is törődnek, hogy mi van a másik embertestvérükkel, akinek lehet, hogy sokkal nagyobb a gondja, mint neki. Ösztönözni kéne az embereket, hogy figyeljenek egymásra, gondolkodjanak azon, hogyan lehet egymásnak segíteni, mivel lehet egymás életét szebbé tenni, megkönnyebbíteni.

 -Azt hogyan fogadta, hogy fiát a magyar nóta királyává koronázták?

 -Ennél nagyobb öröm nem ért életemben. Ha valaki, akkor ezt Bandika tényleg megérdemli. Nem vagyok elfogult vele, nagyon szép hangja van, s nem él vissza a tehetségével.

 -Ha visszatekint az elmúlt évtizedekre, van olyan szakmai döntése, amit utólag megbánt?

 -Nincs. Ma viszont sok mindent másként csinálnék. Nem voltam egy kilincselő típus, s azt tudom: ahhoz, hogy előrejusson valaki, ez nélkülözhetetlen.

 -Itt a Józsefvárosban tudják a szomszédok, hogy milyen múlt áll maga mögött?

 -Természetesen. Azért szomorú vagyok, hogy nincs egy olyan klubunk, ahová mi, zenész cigányok be tudnánk ülni, s elbeszélgetni egy kávé mellett.

 -Ha ma valaki meghallja azt a szót, hogy cigány, nem biztos, hogy Dankó Pistára gondol, hanem a közelmúlt véres eseményeire.

 -Tudja, az emberek szeretnek általánosítani. Ahogy a magyarok közt is vannak ingyenélők, dologtalanok, bűnözők, úgy a romák közt is akadnak. Ők bizony szégyent hoznak ránk, becsületes, munkás, zenész cigányokra. Van egy réteg nálunk, aki utcai kéregetésből, tolvajlásból él. Ezt kár is tagadni. Csak az a gond, hogy manapság, aki szeretne dolgozni, az sem találja meg számítását.

Medveczky Attila  2009.11.13.

 

 

Tolnai András énekel. A képen, az énekes édesanyja látható :Horváth Zsuzsa, a világon egyedülálló női zenekarvezető-prímásnő.

 

 

 

 

Címkék: cigányprímásnő horváth zsuzsa rajkó zenekar tolnai andrás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 3 éve

Véletlenül találtam rá erre a cikkre,mert szerettem volna hallani a Prímásnő játékát. Sajnos a játékáról ez eddig nem találtam felvételt, viszont teljesen azonosultam a Prímásnő, előadó művésznő véleményével!
Nótás tisztelettel:D:Zsuzsa

Válasz

Soós Jolán üzente 6 éve

Tolnai András -Nincs senki olyan szép...kíváncsivá tett,amit olvastam a videó alatt,miközben hallgattam a szép VALLOMÁST...szokásomhoz híven elindultam kereső körutamra,hogy többet megtudjak a kedves PRÍMÁSNŐRŐL,HORVÁTH ZSUZSÁRÓL...az eredmény...vissza kellett,hogy térjek a klubba,mert itt találtam meg,amit kerestem!

Nagyon szépen köszönöm,hogy olvashattam,s mindenkinek ajánlani tudom!Köszönöm,hogy megismerhettem a család történetét.Horváth Zsuzsának és Tolnai Andrásnak,a Királynak is sok szeretettel gratulálok!

Válasz

Molnár Magdolna üzente 6 éve

Kovács Péter irásának utolsó bekezdésével teljes mértékben egyetértek, és további sok
sikert kívánok Tolnay Andrásnak!

Válasz

Szolnoki Mária üzente 6 éve

Sajnos nem csak a nóta világa, de minden a pénzről és az ismerettségekről szól! Ki kihez tartozik, van tehetség vagy nincs nem számít. Már egyszer leirtam, de most is megteszem: olyan emberek vannak a műsorokban akiket talán a szobából sem kellene kiengedni, nem hogy szinpadra, gondolok a megjelenésre, az ének tudásra. Sajnos azt vettem észre, hogy a korosztályom közül is sokan elfeledkeznek magukról, és csak törtetnek-törtetnek! Hölgyeim és úraim nem kell már mindenáron szinpadon lenni! - na most lehet támadni engem-! azokra gondoltam itt akik pár éve kezdték hogy ők "előadóművészek". Néha persze a fiataloknak sem ártana elgondolkodni, hogy biztosan szerepelni kell e? Sajnos az önkritika ma már divat!
Andris még nagyon sokáig énekeljen nekünk, és mi pedig nagyon sokáig hallgathassuk!

Kovács Péter úr irásá telejesen a valóságot tartalmazza, hozzáteszem sajnos!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Úgy látszik, a "Nótakirály" elnevezés továbbra is nyugtalanságot kelt és perlekedő visszhangot vált ki a nótakedvelők és a szakma megosztott közösségében. Tagadhatatlanul és egyértelműen Andrisra utal ez az elnevezés, mert nótakirály választásának és megkoronázásának tudtommal nincs (szakmai) hagyománya, precedense. László Imrét, Fráter Lorándot, Solti Károlyt, Cselényi Józsefet nem koronázták királlyá, mégis a szó nemes, szakmai színvonalra utaló értelmében a nótaéneklés csúcsa volt, amit képviseltek.
Andrist egy szakmai közösség koronázta királlyá. Az a közösség, amely 36. Rácz Lacit, a történelem legnagyobb és legkiemelkedőbb cigányprímásának munkáját ismerte el és az, amelyik Bangó Margitot a cigánydal királynőjévé koronázta. Ezen elismerések mögött álló teljesítményeket soha senki nem vitatta. Mert kétségbe nem vonhatók. A mai, meglehetősen megosztott közösség azonban, úgy látszik, igen. Ennek oka sokrétű, nerm csak az irigység:

1. A háború óta Magyarországon senki nem csinált olyan fiatalon és olyan gyorsan nótás szakmai karriert, mint Andris. Ráadásul az ő karrierépítése abban a korszakban volt látványosan felívelő, mikor a cigányzenész szakma és a nótaénekes szakma bődületes leszálló ágba került a piac beszűkülése, a közönségigény mesterséges lerontása és az egyéb ismert folyamatok révén. Szakmai sikereit több évtizedes ismertséggel rendelkező művészek megirigyelik.
2. Andris cigány származású. Ennek normális körülmények között semmi jelentősége nem szabadna, hogy legyen. Mégis van.
3. Az irányításban pöffeszkedők, akik számára a nóta és a műsorok szervezése meg a maguk menedzselése pusztán üzleti vállalkozás, és az évről évre kisebb torta szeleteinek elosztásából tényleges tehetségük, képességeik, teljesítményük felett, de annál inkább kapcsolati tőkéjük okán részesednek.

A tehetséget és a teljesítményt el kell ismerni korra, származásra, faji és egyéb identitásra való tekintet, valamint rosszindulatú megjegyzések nélkül.
Javítsanak ki, ha tévedek.

Válasz

Örülök, hogy tisztázódott a helyzet. Tolnay úr csak az első megérzésem volt a jó, amely szerint László Marika megjegyzése nem Önre vonatkozott.. És ennek a megérzésnek nagyon örülök, hogy László Marika is igy gondolta. Ha megbeszéljük a félreértéseket kellemetlen érzésektől szabadítjuk meg magunkat.
Éltesse isten sokáig és legyen ereje egészsége , hogy tovább tudjon nekünk énekelni nagyon szép magyarnótákat és cigánydalokat. Eddigi munkájával pedig ki érdemelte a nótakirály elnevezést, amit tartsunk tiszteletben. Kovács Istvánné Mária Magdolna

Válasz

László Mária üzente 6 éve

Most olvasom a zsűrizéses dolgot. Ezen már régen fel vagyok én is háborodva. De egyszerűen nem lehet ellene tenni.Olyan erők vannak, amik erősebbek a HOZZÁÉRTÉSNÉL!!!!! A pénz, a pénz és a pénz!!! üdv LM

Válasz

László Mária üzente 6 éve

Sajnálom a félreértéseteket. álmomban sem Tolnay úrra utaltam, hanem pontosan az alap szintet sem elérő előadókra,akik uralják a műfajt,elvéve a lehetőségeket olyanok elől a pályán, mint Tolnay Úr is. Mert vannak bizony akik, fennen hirdetik, hogy ők a vezető előadók.
Na ezt akartam kifejezni. Mert ez engem is bántott mindig. Andrissal meg már,rég tisztáztuk amit kellett. Azóta már köszönettel vettem gratulációját is. Ez fatális elértésetek lehet Zsuzsi. Nótás szeretettel LM

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 7 éve

Nyugi! Én egyebek mellett a cigányzene hangrögzítés-történetének rekonstruálására tettem fel az életem, és folyamatosan csak kiadásaim vannak!
2 hónapja jelentkezett 36. Rácz Laci egyik leszármazottja, hogy adjak neki felvételeket az őse csodálatos játékáról. Van tőle 86 felvételem, azt mondta, fizet az egészért 10.000 Ft-ot, ha átadom egy DVD-n. Megírtam, hogy ennyiért a tasakot nem adták volna oda a lemezekről. Erre azt mondta, vannak neki "bakelitlemezei" Mága Zoltántól, na azok az igazi kincsek.
Ennyiben maradtunk...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 7 éve

Köszönöm Drága Péterem a kedves őszinte bíztatásodat,és,hogy kiálsz értem!
Igazad van. De nagyon nehéz megemészteni,hogy én erre tettem fel az életemet,és még havi jövedelmem sincsen Amikor én kezdtem a pályát,akkor jó volt minden.Minden este 10 éven át a Kulacsban dolgoztam,+ napi 2-3 műsorom volt.Ma örülök,ha havonta egy van.
Nem írigykedni,hanem utánam kéne csinálni mind azt,amit én elértem.
Se gyerekkor,csak a zeneiskolák szolfézs stb. Munkanélküli segélyt sem kapok,mert megtagadtam az együttmüködést.Papírokat kellet volna szedegetnem a Mátyás téren,sárga mellényben 3 hónapig.Hányingerem van Péter! Vezető poziciókban ülnek olyan emberek,akikneka világon semmi közük a szakmához,de nagyon nagy hatalmuk van.Mohácsra hívtak este 7-től hajnal 3-ig,és 40.000 ft-ot kértem útiköltséggel együtt. Azt mondták, hogy nagyon sok,mert Bokor János szívesen lejött a feleségével egy finom vacsoráért,és nagyon jólérezték magukat.Mondtam,hogy Köszönöm,de én itthon is tudok enni.Szóval nem látok semmi bíztatót,de nem teszem meg azt a szívességet,hogy leköszönök.Nem.Nekem szolgálnom kell a műfajt és a közönségemet.Csókollak Szeretettel!

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Barta Elek 4 órája új videót töltött fel:

Magyar Érdekességek - mindenhonnan 17 órája új videót töltött fel:

Barna Trixi írta 3 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Marika által érintett hiányosságot a ...

László Mária írta 4 napja a(z) Éliás Tibor - Örök szép magyarföld videóhoz:

A közelmúlt egyik legsikeresebb Újpesti ...

László Mária írta 4 napja a(z) Megpihentél Édesanyám - Kövy Gábor énekel videóhoz:

Emlékezés e kis dallal a már köztünk nem élő szeretett ...

László Mária írta 4 napja a(z) Barabás Sándor - Mikor őszre hideg tél jön...wmv videóhoz:

nagy köszönet ennek a kis versemnek a dallamáért és ...

László Mária írta 4 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Sajnos azért nem hallani az ilyen és hasonló szép nótákat,...

Varga Zoltánné Marika írta 4 napja a(z) Sirdogál az őszi szél Barabás videóhoz:

Nagyon szépen énekelt szép nóta.Köszönöm.

Barta Elek írta 5 napja a(z) Úgy nézek rád.... Barabás Sándor videóhoz:

Szép felvétel, jó előadás.

László Mária írta 1 hete a(z) 2017.ápr.8. Nemzetközi Roma Nap újpesten. zenével, tánccal, verssel. képhez:

2017apr8_nemzetkozi_roma_nap_ujpesten_zenevel_tanccal_verssel_2029479_5227_s

Köszönöm mindannyiótoknak a kedves , és őszinte ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu