Kedves Péter szó sincs arról, hogy a klasszikus jelzővel kapcsolatos felvetése miatt született volna meg bennem a döntés a vezetés átadásával kapcsolatban, ez már nyáron eldőlt bennem, ugyanis az ez évi nyár oly mértékben lett elviselhetetlen számomra, hogy nem voltam benne biztos megélem -e az őszt. ennyire instabil állapotban ha egy picit is felelősnek érzem magam a munkám iránt, nem vállalhatom tovább a klubvezetéssel járó teendőket. ezzel kapcsolatban már kerestem fel néhányunkat, de úgy érzem mintha nem vennének komolyan.
A klasszikus jelzőt lecserélhetem, hagyományosra, de ez a jelző sem fejezi ki megfelelően a tartalmat. Ha elfogadja a rendszer akkor megpróbálok a gyöngyszemekkel valamit kezdeni.

Elismerésem a megemlékezés szervezőinek, amiért a magyar nóta mai mostoha helyzetében ilyen műsort szerveznek.

A „Nótakirály” címkézést azonban átgondolásra ajánlom, mert Szalay László fénykorában még több jó férfi énekesünk volt, akikre ugyanúgy vagy esetleg még inkább illeszthető lenne a „Nótakirály” elnevezés. Királyból márpedig csak egy van.

Én Szalay László életművét nagyra becsülöm, de hogy László Imre, Bojtor Imre és Solti Károly idejében a magyar nóta királyaként nézhettek rá, azt kétlem. Kifogástalan stílusban énekelt népies és egyéb műdalokat is - kritikával csak a nazális hangokat illethetem mint egyetlen zavaró jellegzetességet előadásában.

A fellépők névsorát látva azzal végképp nem értek egyet, hogy a műfaj „mai legnagyobbjai” lennének.
Tarnai Kiss László nagyon jó műsorvezető és tehetséggel tuningolja a közönséget, magyarnóta-énekesnek azonban erős közepes.
Máté Ottíliát sem mint legjobb előadót tisztelem, hanem elhivatottságáért és szerepvállalásáért nézek fel rá, aki elsőként énekelt a 90-es években a Kádár-rendszerben még tiltott irredenta és hazafias szellemiségű dalokat, nótákat.

Mindnyájuk mellett vagy inkább helyett leginkább Madarász Katalinnak lenne helye ebben a műsorban. Egyrészt azért, mert ő megkérdőjelezhetetlen ikon, magyarnóta-énekesnek is a legjobb ma 82. életéve és annak ellenére, hogy a népdal-nóta-cigánynóta műfajhármasban nem a magyar nótában a legerősebb. Másrészt ő az egyetlen a jelentős előadóművészek között, aki elmondhatja magáról, hogy már az 50-es években Szalay László országosan ismert pályatársa volt.

Kedves Imre bátyám! Gratulálok Neked és kedves feleségednek ehhez a szép jubileumi sikerhez. További eredményes folytatást kívánok a magyar nóta műfajának népszerűsítéséhez! Igaz magyarok vagytok!
Nótabarátod: Béla

Kedves Cilike! Örülök a zenei ténykedésedet elismerő kitüntetésednek. Kívánok nagyon hosszú és sikeres folytatást!
Nótás barátsággal: Béla