Magyarnóta: blog

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9136 fő
  • Képek - 5222 db
  • Videók - 8141 db
  • Blogbejegyzések - 2126 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9136 fő
  • Képek - 5222 db
  • Videók - 8141 db
  • Blogbejegyzések - 2126 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9136 fő
  • Képek - 5222 db
  • Videók - 8141 db
  • Blogbejegyzések - 2126 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9136 fő
  • Képek - 5222 db
  • Videók - 8141 db
  • Blogbejegyzések - 2126 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi cikkek

Még régebbiek 

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA cikkei

Eredete a 19. századig nyúlik vissza, 1820 - 1940 közötti időszak "sláger zenéje" sokáig elképzelhetetlen volt baráti, családi, társas összejövetel cigányzenés nótázás nélkül. Szövegének és dallamának ismert a szerzője. Sokak szemében lekezelt műfaj, ennek ellenére a magyarnóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része.

 

 A legtöbb magyar nótának egyszerű szövege és dallama van. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál. Profi szerzők munkája. 

Témái a közkedvelt nótáknak a család, az anya, az apa, a természet, a hazaszeretet, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele,  vagy   a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem,  szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás,  a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után. Sok esetben operettek  sláger betétdalai, amelyek magyarnótává nőtték ki magukat.

Tovább 

Gulyás Sándor nótakutató:

 


– A magyarnóta különleges, egyedi jelenség. Bár évszázada kíséri fanyalgás, a magyarnóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része. Énekeljük, hallgatjuk fehér asztalnál, élvezzük közönségként. Főleg, ha olyan tehetségesen adják elő, mint a 100 Tagú Cigányzenekar. 

Minden népnek vannak népdalai, a franciáknak a sanzon, németeknek a sramli, amerikaiaknak a country, nekünk is csodálatosan gazdag a népdalkincsünk.

Utolsó hozzászólás

Kovács Péter üzente 1 hónapja

Ez a műfaj az előadója által érvényesül és általa válik népszerűvé. Csak stílusjegyeit hordozó előadásmóddal hat, ennek ellenére az operett és az operaéneklés előadásmódjával készül a legtöbb televíziós és rádiófelvétel. Aggasztó tendencia a cigány modorossággal éneklés terjedése és elfogadása – a magyar nóta fénykorában, de még az 50-es években is, egyetlen cigány előadót nem tűrt meg. 2018-ban a magyar nóta napját több cigány előadóművésszel az élen hirdetik meg egy 17-szereplős műsorplakáton, melynek aljára a műfaj ma is aktív, élő ikonja, Madarász Katalin éppen hogy felfért. Kifordult világban, a túléléséért küzd ez a műfaj, miközben az emberekre ömlik a zenei igényeket a bor- és pálinkagőzös ösztönlét szintjére redukáló silány mulatós a tévéből. Nagyon is komoly az ok a csüggedésre.

Tovább 

 

A műdal irodalom számontartja és közismert a nótakedvelők körében is  Egy magányossá lett ember édes és álmodozó megható vallomása a falu iránti szeretetről és a magáramaradottságról. Hallgassátok meg az előadókat: http://magyarnota.network.hu/video/tele_van_a_varos_akacfa_viraggal

link alatti videókon.

Nekem Miklóssy József előadásában és Szeletczky Zitától hallva tetszett a legjobban.

Fehér akác virág

Tele van a város akácfa virággal


A nap sugarai hajnali ragyogással vágnak végig az alvó falu felett; az éjszaka még nincs messze - fekete árnyai alig hogy elrohantak nyugat felé - mégis meleg van, s a fényre és melegre kizúdul a kasok népe.

Tovább 

A cikk forrása:http://www.e-nepujsag.ro/op/article/szabolcska-mih%C3%A1ly-%C3%A9s-marosfelfalu

 


Szabolcska Mihály és Marosfelfalu

Híres emberek, jeles települések
Keviczky Hugó: Szabolcska-emléktábla Szarvason, 1931

Marosfelfalu (Suseni, Prenzdorf) vegyes ajkú kisközség Szászrégentol öt kilométerre északra, a Maros egyik holtágának jobb partján. Alapításának pontos ideje nem ismert. Kezdetben szászok lakták, akiket IV. Béla telepített az 1241-es tatárjárás után elnéptelenedett vidékre.

Utolsó hozzászólás

A Harmonet.hu-n találtam ezt a részben Tele van a város akácfavirággal című versről írt cikket. Idehoztam attól függetlenül, hogy nem mindenben értek vele egyet. A vers , illetve a a vele készült nóta fennmaradt
és meghallgatható most is.......
A cikket Lelkes Miklós,2005. szeptember 26. 09:48 -kor jegyezte ELEMZÉS, IRODALOM, PRÓZA kategóriában

https://harmonet.hu/psziche /7966-szabolcska-mihaly:-tele-van-a-varos-akacfaviraggal.html


Az ötvenes években, mikor a gimnáziumi padokat nyomtam /illetve, matematika órán azok nyomtak engem/, irodalmi tanulmányaink során az Ady-Szabolcska affért is megemlítettük.
Az ötvenes években, mikor a gimnáziumi padokat nyomtam /illetve, matematika órán azok nyomtak engem/, irodalmi tanulmányaink során az Ady-Szabolcska affért is megemlítettük, Szabolcskát elítélően. Én nem elégedtem meg azzal a közönyös, immel-ámmal való elítéléssel, amivel osztálytársaim többsége, mert az én irodalmi bíráskodásom magasabb szinten mozgott /Rákosit is elítéltem, persze, dehogy Matyi Bácsira gondolok, az osztályharc akkori vezérére, hanem az úri, reakciós Rákosi Jenőre, Ady fő irodalmi ellenségére!/. Előástam hát Szabolcska versét, amelyben Adyt és követőit megtámadta /s amely utóbbira Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével válaszolt, közlegénnyé, sőt, obsitossá fokozván le a "reakciós irodalom" által érdemtelenül tábornokká kinevezettet/.

Engem az afféron kívül más is érdekelt, mint büszke tollforgatót /egyik napilap ekkor már közölte Erdő című költeményem, a realizmus kis gyöngyszemét: valódi erdő volt benne, valódi fákkal, gombákkal, virágokkal!/, nevezetesen az: mitől lesz valaki olyan jelentéktelenecske-költőcske, olyan kispolgárian csacskaversírócska, mint Szabolcska. /Osztályomban érdekesen változgatott a kispolgári nézeteket vallók száma: történelem- és irodalomórán nem volt egy sem, mind elfogyott, óraközi szünetekben viszont a velem vitázók között gombamódra szaporodtak, akkor már nem látták a fától az erdőt!/

Nos, Szabolcska fenti címben említett versét választottam a kispolgáriság tanulmányozására. Sasszememmel rögtön észrevettem, hogy a vers mily szánalmasan "apolitikus": költőcskéje múltbeli ábrándozásaihoz, akácfáihoz menekül jelene problémái elől, azaz, még csak nem is menekül, hanem arcátlanul visszasétálgat oda.

Arról ír, hogy "Tele van a város akácfavirággal / Akácfavirágnak édes illatával", - miközben a város nyilván szociális bajokkal is tele volt, de a kis, gyáva, megalkuvó költőcske ezektől elfordította tekintetét. Egy akácfavirágországban bolyongott "ébren álmodozva", ahelyett, hogy legalább álmodozva ébredezett volna, ha már ébredésre és mások ébresztésére nem tellett vérszegény politikai vénájából. No és miként ment az akácfák alatt?! Úgy ment, ő maga írja, "mintha minden egy akácfa nékem illatozna", vagyis gondolatban már kezdte kisajátítani a közösség akácvirágait, ami jellegzetes individualizmus.

Észrevettem ám azt is, hogy e költőcske milyen helytelenül állítja szembe egymással a falut és a várost, és mennyire inkább a falut preferálja a várossal szemben, pedig - ki nem tudja?! - utóbbi munkásosztálya politikailag érettebb a falusi parasztságnál.

Úgy érzi, mintha "a város faluvá szépülne" az akácvirágoktól. Mitől lenne olyan szép a falu?! Én akkor már egyszer-kétszer voltam falun, sőt, egy alkalommal tíz percig kapáltam is, no, az annyiban érdekes volt, hogy előbukkantak a földigiliszták, meg egy zsírosan fehérfényű pajor is, utóbbiból lesz idő múltán a cserebogár, persze, csak akkor, ha nem eszi meg őt a vakond már pajorstádiumban. Az a kerekeskút is érdekes, kétségtelen, amikor lekerekezteti az ember a vödröt és a bádogedény nagyot toccsan a vizen, ámde fel is kell ám húzni a telt vödröt, - és mi van ha egy vödör víz nem elég egy napra?!

A kispolgári költő, mint Szabolcska is, polgárian nagyonfüllentős. Írja: "Ráismerek illatáról minden akácunkra." Lehetséges ez?! Gondoltam: ugyan, ugyan Mihályocska! Ha te illatáról meg tudod különböztetni Akácfa Julist, mondjuk, Akácfa Jánostól, hát megeszem a kalapom, - és inkább télen is hajadonfőtt járok a hajadonokkal!

Felmerül még e versben a költőcske gyermekkori álmának "ezer szép emléke". Jó emlékszámolók ezek a költőcskék? Tamáskodom! Náluk mindig ezer az emlék és százezer az ábránd. /Még odáig sem jutnak el, ameddig a mai piacgazdaságban a vevőket hülyére vevő kereskedőmultik, akik ezer helyett 999-et, százezer helyett 99990-et jelölnek meg árként, így mutogatván nagyon engedményes jószívüket./

Az utolsó versszakban Szabolcska, sok más kispolgári elődjéhez hasonlóan, emlékezetébe idézi az álomszövőszéket. Ezen szőtte álmát, - de hol van már az, szövőszékestül! Hol van "az a világ, ami akkor állt előttem?" - teszi fel a teátrális kérdést. A nagyközönséges átlagolvasó sem tudja ezt, de ő nem is keresi. Ő minderre csak éljenez, tapsol. Ám az értelmes olvasó is csak néz, néz: hiszen a költőcske semmit sem közölt arról milyen volt "ábrándjainak világa"! Azt vallja be csupán erről az ábrándvilágról: "Te maradtál csak belőle akácfa virága."

Hát... ha tényleg csak az maradt meg belőle, akkor /bár nem tudható, hogy eredetileg mi volt benne és miből mennyi/ az, végül, tényleg nem sok! Így sajnáltatja magát, nagy ravaszul, Szabolcska, még az utolsó sorral is hízeleg a nagyérdemű nagyközönségnek, rokonszenvet koldul!

Hanem rosszul is járt ám ez a Szabolcska Mihály, istentelenül, hiába írt olyan istenesen! Nektek, Kedves Költőtársak, elrémisztésül ideírom keserű sorsát: 1. folyton-folyvást ünnepelték /kutyául fárasztó ám az!/, 2.folyton-folyvást kiadták verseit /szintén fárasztó dolog, ehhez előzetesen le kellett írnia azokat/, 3. megzenésítették verseit és ezeket cigánymuzsikáltatták, úrinótáztatták /ki akarná, hogy becses versei dallamosítottan fülbemásszanak, mint azok az undok fülbemászók?/, 4. lehetővé tették utazásait Genfbe és Párizsba /unatkozhatott a hosszú úton, mert az majdnem addig tartott, amíg megy a gőzös Kanizsára, sőt, ha a külföldi gőzös csak félgőzzel megy, akkor picikét esetleg tovább is/, 5. verseit lefordították angolra, németre, franciára, olaszra stb. /márpedig minden fordítás versfelforgatás, igaz, Szabolcska verseinek csekély értékét ez talán nem tudta tovább csekélyíteni /, 6. a költőcskét kis falujából elrabolták, erőszakkal felhozták Budapestre, mindenféle előkelő irodalmi társaságok tagjukká választották, a Magyar tudományos Akadémia jól fizetett állást adott neki /kiszakították szegényt akácvirágos falujából, otthoni gyökereiből, ahol békésen öntözgethette volna a virágokat, és a kutya sem törődött volna vele, vagy, legfeljebb, csak a kutya/, 7. Ady Endre /a megtámadott/ híressé tette, utóbbiban Karinthy is segített, ő ugyan megtámadás nélkül /milyen megalázó hírnevet elfogadni a megtámadott kezéből-tollából!/.

No, szóval ilyen veszedelmes a nagyközönség kispolgári rokonszenve, vontam le a konzekvenciát már akkor, az ötvenes években, - igazi Költő messzire elkerüli azt! Óvakodni kell tőle!

Véleményem Szabolcska /Költőcske/ Mihály említett verséről alapvetően mind a mai napig nem változott /a nagyérdemű nagyközönségről pedig még kevésbé!/. Ám, amikor néhány szépirodalmi lapban azt a jónéhány, bonyolult kifejezésekkel agyonspékelt, égmagas színvonalú verset olvasom, melyek csúcsán a Költő saját lábai között kinyújtott kezével akarja megvakarni saját köldökét, annyit azért, kénytelen-kelletlen, meg kell jegyeznem: utóbbiaknál üdvös volna, ha szerzőjük egy-két lépést tenne visszafelé, Szabolcska "egyszerűség-kultusza" felé. No, csak egy-két lépést! Az a túlontúl nagy modernség, ami manapság egyre divatosabb, ugyanis könnyen visszazuhanhat Szabolcska egyszerűség-kultuszának szakadékába: egyszerűen érthetetlenné válhat.

Annyi bizonyos: akácvirágokról, itt, a fővárosban, ti már nem fogtok ilyen limonádéverset írni, Költőtársak... Ez a veszély nem fenyeget. Ma már mással van tele ez a város... Meg legtöbbünknek a hócipője is, télen-nyáron egyaránt...
(Lelkes Miklós: SZÉPIRODALMI ÉLMÉNYEIMBŐL)

Tovább 

 




 

network.hu


Ennek a vegyesen értékelt műfajnak állandóan bizonyítania kell, hogy igényes művelése része kell, hogy legyen a magyar zenei világnak. Valamikor rendkivül népszerűségnek örvendett szinte minden társadalmi réteg körében. Sokan lenézik ezt a műfajt, de azt nem tagadhatja le senki, hogy a kultúrális örökségünk részét képezi. népies műdalkülönleges egyedi jelenség, tipikus átmeneti felemás műfaj, melynek szerzője ismert és cigányzenekari kísérettel teljesedik ki.

Tovább 

BENEDEK ZOLTÁNJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban*

 

Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról EBLE Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.

Tovább 

A kanyargó Tisza partján



A Tisza mindig is meghatározta a magyar emberek mindennapjait. A folyó néha áldás, néha átok, lassú méltóságteljes hömpölygéssel, vagy zabolátlan rohamával beásta magát  a magyar szívekbe. A Tisza csodálatos szépségű szeszélyesen kanyargó "álmodó" partján ahol még a "madárdal is édesebb" terül el hazánk. Haza csak egy van, akármilyen is, de haza.  Szeretem a Tiszát és körülötte a tájat. Gyönyörű a látvány, vetekszik a földkerekség legszebb vidékeivel.

Tovább 

HangHordozók 2018 – Pályázat kortárs versek megzenésítésére

TEGNAPELŐTT 

Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó pályázati felhívásénekmondók, igricek, bárdok, trubadúrok, regősök, szólisták és zenekarok részére, kortársversek megzenésítése céljából, a Magyar Költészet Napja alkalmából megrendezett VERSMARATON kísérőrendezvényeként a kortárs magyar költészet népszerűsítése érdekében. tovább »  

 

KORTÁRS KÖLTŐK VERSEIT LEHET MEGZENÉSÍTENI
Magyar Idők
A hét elején elindult a Kárpát-medence legnagyobb versmegzenésítési pályázata.

Tovább 

Bordás Cecília, a 100 Tagú Cigányzenekar Háziasszonya


Írta: | 2014. nov 17. | Íróklub |  |

 

 

,,Úttalan utakon…/ De túl lélek-határon,/ túl gondolaton, túl minden álmon valami messze vár reánk,/egy fénysugár e rút világon:/ talán egy “mindent felejtés”./ Talán egy “mindent újrakezdés”/ a végső sziklaszálon.” (Wass Albert)

Bordás Cilire egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet: – Nézd meg, milyen gyönyörűséges verseket ír ez a hölgy!

Tovább 

Ez a cikk még 2013.10.21. 10:00-kor jelent meg a gyűlolt ellenségeink - Gudea enszi blogban.http://gyuloltellensegeink.blog.hu/2013/10/21/akinek_notaja_nincsen_szive_sincsen_annak

 

Akinek nótája nincsen, szíve sincsen annak

magyar nóta.jpg

„Igenis ne sírva vigadjon a magyar! A magyarban, az igazi magyarban, aki a jövő Magyarországát megalkotja majd, életerő van. Sírhat vérkönnyeket, ha oka van rá. De be kell látnia: azzal semmire sem megy.” 
(Kodály Zoltán)

 

 

 

Nem élhetek muzsikaszó nélkül, piros rózsa, feslő rózsa, nótát hozzál a síromra, az én édesanyám egy olyan jó asszony, nótáskedvű volt az apám, álmodó Tisza-part, sír a hegedű, jaj de csinos, de takaros menyecske, valaki a boldogságát pezsgő mellett siratja, húzd rá cigány!

Tovább 

 Frissebb bejegyzések

Régebbi bejegyzések 

Ez történt a közösségben:

Kovács Péter írta 3 napja a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

Megtisztelő, hogy figyelemmel kíséri...

László Mária írta 4 napja a(z) Díszelőadás a 160 éve született DANKÓ PISTA emlékére képhez:

Diszeloadas_a_160_eve_szuletett_danko_pista_emlekere_2061291_1060_s

Kedves érdeklődők ! Erre az előadásunkra már több hete ...

László Mária írta 4 napja a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

VALÓSZÍNŰ IGAZA VAN MINDENBEN Péter ! Értékes ...

Kovács Péter írta 4 napja a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

Szerintem már nem hanyatlik, hanem haldoklik. Már...

Sánta Béla írta 6 napja a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

Akkor kedves Péter itt van a magyar nóta dekadenciája?...

Kovács Péter írta 1 hete a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

Személy szerint mi semmit. Ehhez mindenekelőtt a...

Sánta Béla írta 1 hete a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

Kedves Péter! Köszönöm értékes hozzászólásod. ...

Kovács Péter írta 1 hete a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

A Nyílik a rózsa c. vetélkedő döntőse, Magyar Róbert...

Sánta Béla írta 1 hete a(z) Szembesítő: Miért nem szól a magyar nóta? blogbejegyzéshez:

DE HA SZÓL IS, AKKOR IS, HOGY SZÓL?! Tisztelt ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu